Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)
Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]
Gépesített mezőgazdasági munka (1931) nyának földművelésügyi minisztere, a kisgazdapárti Nagyatádi Szabó István földreformról szóló törvényjavaslatát a nemzetgyűlés 1920. november 13-án fogadta el. Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk lehetővé tette házhelyek és kishaszonbérletek juttatását az arra „érdemes" és „gondos" gazdák számára. A földreform gyakorlati végrehajtása 1921 tavaszán kezdődött, olyan feszültségek közepette, mint a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a trianoni békediktátum következményei. A felosztás módját az Országos Földbirtokrendező Bíróság szabta meg. A földreform során Verebi Végh Endre (1856-1946) az igényjogosultaknak 48, egyenként hatszáz négyszögöl nagyságú belső telket ajánlott fel összesen 28 800 korona értékben. Államkölcsönök igénybevétele mellett 36 új ház épült fel, amelyhez a község két hatszáz négyszögöles házhelyet Verebi Végh Endrétől és fivérétől, Istvántól (1844-1924) vásárolt 1923-ban, 16 ezer koronáért. A hivatalos eljárás során kiosztott 167 katasztrális hold szántóföld alapját a Dreher-uradalom 48 és a Verebi Végh család birtokából kihasított 119 hold terület képezte. Összességében véve azonban a Nagyatádi-féle földreform után sem változott alapvetően a birtokmegoszlás, a nagybirtok túlsúlya változatlan maradt. (Vereb 1893-1935 közötti birtokviszonyainak összesítő táblázatát lásd a Függelék XIV-ben.) Ezt bizonyítja az alábbi, művelési ágakra bontott, katasztrális holdakban megadott verebi birtoktestek összegzése is:
