Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Adómentes Összesen 1895 2797 88 88 106 171 507 100 3857 1935 3050 92 55 56 76 424 128 3881 100 hold alatti birtok 1629 70 43 54 1 95 1892 Az adatokból megállapítható, hogy a szántóföldek területe nagyrészt a lege­lők, erdők, rétek és szőlők rovására gyarapodott. A folyamat a Verebi Végh család birtokán volt leginkább érzékelhető, így a község kisgazdáit a szőlőül­tetvények területének csökkenése érinthette fájdalmasan. Amíg 1895-ben a verebi határ 223 kisbirtokos között oszlott meg, addig 1935-ben 240 a birto­kok száma, az alábbi megoszlásban: Birtokok száma Területe katasztrális holdban 1 holdnál kisebb 39 26 1-5 hold között 99 237 5-50 hold között 96 1349 50-100 hold között 3 205 100-500 hold között 2 266 1000 holdnál nagyobb 1 1798 összesen 240 3881 Annak ellenére, hogy adatai pontatlanok, a kimutatás határozottan érzékel­teti, hogy az egész határ közel felét-felét tette ki a közép- és nagybirtok illet­ve a kisbirtok. A kisgazdák földbirtokait ötszáz hold kivételével a verebiek művelték. Az ötszáz holdnyi területet Verebi Végh Endre 1931-ben adta el 35 vértesacsai német (a kor általános szóhasználata szerint: sváb) nemzetiségű birtokosnak, akik haszonbérletbe kiadva műveltették kis- és törpebirtokaikat. A kisgazdaságok terméseredményeinek 1931. évi termésátlaga szerint három és fél-három és fél mázsa búzát, illetve rozst, hat mázsa kukoricát és harminc mázsa burgonyát termeltek a verebi kisgazdák. Ugyanebben az esztendőben Verebi Végh Endre gyermekei, László (1894-1949) és Mária (1884-1965) ré­szére telekönyvi úton felosztotta birtokait. Magyarország számára a Bethlen István miniszterelnök (1921-1931) tevé­kenységével fémjelzett konszolidációs időszak teremtette meg a stabilizációt. Igaz ez Vereb viszonylatában is, hiszen ebben az időszakban (főleg az új fize­tési eszköz, a pengő megjelenéséig: 1926. december 27.) tanúi lehetünk jó né­hány erre utaló intézkedésnek; 1920. március 5-én Verébről másfél tonna ga­bonát gyűjtöttek be, 1920 márciusában a képviselő-testület tizenkétezer koro­nát szavazott meg az erdélyi menekültek részére. 1921-ben a székesfehérvári Szent György Kórházat ötszáz koronás segéllyel, 1923-ban az egri Gárdonyi

Next

/
Thumbnails
Contents