Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)
Terület és nép, a kettő elválaszthatatlan [Vitek Gábor]
minden községet hasonló nyilatkozatra, melyre mi büszkék vagyunk! Martius 22-én 1848. A verebi község Fejér megyében." A vármegyében a robot elengedése mellett leginkább Verebi Végh János könnyített valamelyest a lakosság sorsán. Az úrbéri állományhoz nem tartozó (dézsma alatti), összesen 203 hold és 617 négyszögöl nagyságú szőlőket megváltás nélkül átadta az azt megművelőknek. Tulajdonjogát „azon esetre tartván fel magának és maradékinak" - jelentette ki a vármegyei bizottmány ülésén 1848. július elsején - ha a területet „bortermesztésen kívül egyébre is használtatni czéloztatnék". (Verebi Végh János naplójának részletét lásd a Függelék IX-ben.) A bizottmányi tagok éljenzéssel fogadták az „engedményt", azonban a vármegyei birtokosok Verebi Végh János példáját nem tartották követendőnek. A jegyzőkönyvi bejegyzés az alábbiakban olvasható: „Felolvastatott Verebi Végh János úrnak a' megyéhez nyújtott azon Engedményező okirata miszerént amint Vereb helység Földesura volt jobbágyitól búcsút vévén s mint az úrbéri állományhoz nem tartozó szőlőhegynek és szőlőláboknak [szőlőültetvény] törvényes tulajdonosa a' verebi szőlőt és szőlőlábokat, melyeknek összves kiterjedése ez: lSSó 1 ^ 1 elkülönözéskor készített hiteles telekkönyv szerint együtt 203 holdat 617 [négyszög]ölet lészen; azon határok közt melyek az ugyan akkor készült hiteles térképen kijelelvék; szabaddá tette, s a' szőlőktül járó ötödöt, valamint a' szőlőláboktul járó negyedet is örökre elengedte azon esetre tartván fel magának és maradékinak rögtöni kibecsültetés útján ismét életbe hozandó tulajdoni jogát, ha a' szőlőhegy földje akár egyesek, akár egészben a' bortermesztésen kívül egyébre is használtatni czéloztatnék. E lelkes Engedmény sokszoros éljenzéssel fogadtatván - itt megjegyeztetik." A népképviseleti országgyűlési választásokról szóló törvény (1848. évi V. törvénycikk) értelmében tavasszal kialakították a választókerületeket, a vármegyei bizottmány döntése értelmében Verebet a csákvári kerülethez sorolták. 1848 májusának első napján alakult meg a vármegyei állandó bizottmány Szombathy Ferenc jegyző aláírása a községpecséttel
