Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Terület és nép, a kettő elválaszthatatlan [Vitek Gábor]

Madarász László (1848-1849-ben a vármegyei nemesi közgyűlés hatáskörét gyakorolta), amelynek tagja lett Verebi Végh János mellett a verebi bíró és - mint a néhány verebi írástudó egyike - a falu jegyzői feladatait is ellátó római katolikus rektor, Szombathy Ferenc is. A következő napon megválasztották a vármegye ötven főből álló központi választmányát, amelynek feladata a választások lebonyolítása, a választójoggal rendelkezők összeírása, továbbá a felmerülő panaszok felülvizsgálata volt. Ezt követően, a késő tavaszi-kora nyári időszakban került sor a választópolgárok számbavételére. A választásokon 1097 érvényes szavazattal Madarász Lászlót, a szabadelvűek egyik ismert vármegyei vezetőjét választották a csákvári kerület országgyűlési képviselőjévé. A kerület mandátumáért mellette még hárman; Verebi Végh János földbirtokos, Szluha Benedek szolgabíró és Fekete János ügyvéd küzdöttek. Madarász ellenfelei közül Verebi Végh János 496, Szluha 22, Fekete pedig mindössze egy szavazatot kapott. Annak ellenére, hogy június 19-én a tabi választókerületben (Somogy vármegye) is megválasztották, Madarász másnap a csákvári mandátumot fogadta el. A következő esztendőben, 1849. június 18-án a legtöbb voksot begyűjtve ismételten a kerület honatyája lett. Az önálló magyar honvédelem megszervezése során megkezdődött a polgárság soraiból szervezett fegyveres alakulat, a nemzetőrség felállítása. A „nemzeti őrsereg" önkéntes alakulatainak toborzása Vereben is sikerrel zárult. Május első heteiben csupán a verebi és az adonyi nemzetőrök kértek fegyvereket, sürgették a gyakorlatok megkezdését. A verebiek száz fegyveréit folyamodtak Zlinszky István első alispánhoz, aki azonban a készleteket nem tudta biztosítani. Nagy