Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Terület és nép, a kettő elválaszthatatlan [Vitek Gábor]

A térség a II. József-kori katonai térképen ben sem került sor. Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, birtokaikat lefoglalta: a verebiek az egyházi birtokos jobbágyaiból az állam, majd 1775. december 9-től a Végh család földművesei lettek. A település népességének átalakulására, további rétegződésére a legmegbízhatóbb adatokat az első, a magyar korona minden országára kiterjedő népszámlálás nyújt, amelyet II. József (1780-1790) rendelete alapján hajtottak végre 1784 és 1787 között. Jelentőségét sokoldalúsága mellett az is kiemeli, hogy számba vette a népesség valamennyi rétegét. Vereben 1785-ben 123 lakóházban 164 színtiszta keresztény famíliát jegyeztek fel. A II. József-kori összeírás végrehajtásakor a 842 fős tényleges népességből a nők lélekszáma 392, öt nemes, egy „papi rendből való". Mellettük polgárokat, mesterembereket, tisztviselőket és hivatalnokokat nem vettek számba. Az úrbéres társadalom tekintetében az összeíró 72 földművest, 114 házi és „kerti" zsellért, valamint „a Birodalomnak egyéb szükségeire" 22 személyt sorolt be. Vereb szántóvetői 1794-ben már (Kápolnás)Nyéken is béreltek a tavaszi vetés és a kukorica alá való földet. Korabeli értelmezés szerint az egyházi személyek rovata valamennyi vallásfelekezet papjainak számát rejtette (esetünkben a református prédikátort), s korra való tekintet nélkül jegyezték fel a nemes családok valamennyi férfi tag-