Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Játszottatok a bőrünkön háborút és országosztást [Vitek Gábor]

tó személyek (kivéve a zsoldosokat, janicsárokat) meghatározott időre szolgálati birtokokat kaptak, amelynek jövedelme alapján a birokosokat osztályokba sorolták. A húszezer akcse jövedelem alatti birtokosokat timár, a húsz és százezer akcse közötti birtokosokat ziámet, a százezer akcsét meghaladó jövedelmet élvezőket hász birtokok illették meg. A katonai szolgálattal tartozók a hadjáratok idején birtokaik jövedelme szerint fegyvereseket állítottak ki. Ugyancsak hász birtoknak nevezték a szultán közvetlen hatalma alatt maradt területeket is, amelyek rendszerint a legjelentősebb jövedelmet biztosították. Az adózásra kötelezettek összeírásának több fajtája ismert. A szűkszavú hazai források mellett (telkenkénti összeírások, birtokadományozási levelek, családi levéltárak szétszórt és töredékes utalásai) érdemi népességi, gazdasági utalások lelhetők fel a török kútfőkben, mindenekelőtt a török pénzügyi jegyzékekben, a defterekben. A budai vilajet intézkedett minden adózás és illetékkötelezettség alá eső állami bevételről. A megszállók számára - szemben a magyar jogrenddel - nem a nemesi kiváltságok megőrzése, hanem az adófizetés volt a fontos. Hitetlen rajának, azaz adófizetésre kötelezettnek tekintettek minden alattvalót, nemesembert és szegényparasztot egyaránt. A török kori szandzsákösszeírások, a defterek a budai Ottoman kincstár nyilvántartási jegyzékei, a behajtható kincstári jövedelmekről szóló kimutatások. Hasonlóan a későbbi urbáriumokhoz, rögzítették a lakosság Szpáhi lovas