Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Játszottatok a bőrünkön háborút és országosztást [Vitek Gábor]

szolgáltatásait. Ezekbe összeírták az állami fej adót fizető rájákat, s feltüntették az egyes birtokok jövedelmeit. Az összeírt falvakat birtokokká szervezték, s kincstári tisztviseló'k irányították, vagy javadalombirtokként például szpáhi lovaskatonák nyerhették el. Utóbbiak jövedelemösszeírásait timár, türk nevén idzsmál defternek nevezték. A falvakról készített feljegyzések között megkülönböztették a részletes kimutatást (mufasszal defter), amely az egyes falvakból beszedhető összes jövedelmet feltárta. A meghódított territóriumokban egységes jövedelmi kategóriaként alkalmazott háromszáz akcse nagyságú cenzus csaknem hat magyar forintot ért. Az első török lajstromokban átlagosan egy ökör ára volt ennyi, s egy paraszti gazdaság szántóképességét is jelentette. Az adófizetők az állami adóterhek mellett földesúri járadékokat, köztük - akárcsak korábban - az előző három esztendő termésátlaga alapján meghatározott tizedet fizettek, s robotolniuk is kellett, vagyis ingyenmunkával tartoztak. Verebet a budai vilajet budai szandzsákjába, azon belül a budai nahijébe sorolták. A budai szandzsákot 1546-tól több ízben is összeírták (1559, 1562, 1570, 1580, 1590, 1613), de az 1570. és 1613. évi defterek megsemmisültek. A XVII. századra meglazult az adminisztratív fegyelem, s a régi deftereket újították meg, így például az 1613. évi defter is az 1590. évi adatok alapján készült. Az 1546. évi összeírás Verébre adatot nem tartalmaz, feltehetően lakói elhagyták a Buda (1541) és Székesfehérvár (1543) elfoglalásával együtt járó hadmozdulatok során. Ezt támasztja alá, hogy 1559-ben, amikor első alkalommal vették nyilvántartásba, azzal az észrevétellel látták el, hogy korábban puszta volt, ellenben felvirágzott és falu lett. A földesúri jövedelmek főbb tételei a következők: Év Haszonélvező Tizedekből származó jövedelem összege 1559 Mahmud, timár birtokos 5 452 akcse (109 magyar forint) 1562 Hamza bég, hász birtokos 14 275 akcse (286 magyar forint) 1580 Júszuf, ziámet birtokos 15 000 akcse (300 magyar forint) 1590 a birtokosra nincs adat 15 000 akcse (300 magyar forint) Az 1559. és 1562. esztendei defterek bejegyzései alapján a bevételek csaknem megháromszorozódtak, majd egy emberöltőnyi időszakot követően, 1562-1590 között megtorpantak. Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a tizenötéves háború (1591-1606) kirobbanásáig Vereb közel négy évtizeden át folyamatosan lakott hely. A tizedjövedelmek mértéke arra hívja fel a figyelmet, hogy a XVI. század utolsó harmadában a település gazdasági teljesítőképessége megrekedt. Ezzel a megállapítással közel egybevágnak a népességre, terméshozamra és szolgáltatásra vonatkozó adatok is.