Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

Tóth Éva tanítónő' és kisiskolásai (1970-es évek eleje) tanulók létszáma 170, a római katolikusoké 53, 1899-ben a két felekezeti is­kola együttesen 226, 1902-ben 225, 1909-ben pedig 168 diákot oktatott. Három hónap alatt, a „hitközség tagjai, egyházi és világi jótevők anyagi se­gélyével" 1911. május 15-én készült el a verebi római katolikus népiskola és tanítói lakás épülete. Az építési munkálatok Jámbor István székesfehérvári épí­tőmester tervei alapján, a helybéli iskolaszék által kiküldött építőbizottság fel­ügyelete mellett folytak. Az új tanintézményt a székesfehérvári megyés püs­pök, Prohászka Ottokár szentelte fel. A vörös diktatúra létrejöttével, 1919. március 29-én Vereben is államosítot­ták a felekezeti iskolákat: a református oktatási intézményben Jezerniczky Zoltán tanító, a római katolikus iskolában Kiss István tanító hajtotta végre. Következményeként, az I— III. osztályos kisiskolások a református, a IV-VI. évfolyamok pedig a római katolikus iskolában fejezték be a tanévet, felekeze­ti hovatartozás nélkül. A két világháború közötti időszak művelődés- és oktatáspolitikai törekvései mindenben megegyeztek a kor követelményeivel. A falu apraja-nagyja talán annak örült leginkább, hogy a községi elöljáróság 1927-ben mozigépet vásá­rolt nyolcszáz pengőért. Az elszegényedettek megsegítésére, 1928-ban „egy létesítendő menház [szegényház] céljaira" a képviselő-testület birtokba vette a Magosi József végrendeletében a községre hagyott épületet. A gazdasági vi-

Next

/
Thumbnails
Contents