Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

lágválság hajnalán, - a közoktatás zavartalan biztosításának érdekében és „az iskolán kívüli művelődés hathatósabb előmozdítására" - 1929-től a felekezeti iskolák fenntartásához, dologi kiadásaira évente ötven pengőt tettek félre, s átvállalták az egyházakat terhelő tanítói nyugdíjak megfizetését is. Magyarország világháborús szerepvállalásával minimálisra csökkent annak lehetősége, hogy az iskolaépületeket felújíthassák, vagy újakat építhessenek. A szakminisztérium 1942 májusában taneszközök juttatásával igyekezett az oktatási intézmények helyzetén javítani: nemzeti címer és zászló, történeti képsorozat, manuális számológép, métermérték tábla és gyűjtemény, térképek, földgömb, egyéb szemléltető eszközök. A tanítás minőségének fejlesztése terén előremutató lépésként értékelendő, hogy a háborús esztendőkben a római katolikus iskolák engedélyt kaptak második tanítói álláshely létesítésére. A református iskola részére 1946-ban engedélyezte Szabó István főispán (1945-1948) a második tanítói státusz megszervezését. A második világháború befejeztéig Vereb kulturális viszonyai összességében megfeleltek az országos átlagnak. Felekezeti iskolái szegényes felSánta Józsefné tanítónő és a verebi kisdobosok (1987)