Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Életeleme az egyesült erővel végezhető munka [Vitek Gábor]

A tűzoltóverseny II. helyezettjei (1965) lozsvárott szerezte 1909-ben. Közszolgálatát a Hunyad vármegyei Alsótelken kezdte segédjegyzőként, majd 1918-tól főjegyző Pusztakalánban. Miután a trianoni országcsonkítást követően az „oláhok" kiutasították az ősi magyar földről, Erdélyből; Seregélyesen, később Tabajdon telepedett le helyettes jegyzőként. 1923 és 1927 között Diósdon alkalmazták, onnan Verébre került. Közéleti szerepvállalását méltatja, hogy a tú'zoltóparancsnoki, a levente egyesület elnöki, a hitelszövetkezet és lövészegyleti ügyvezetői teendői, valamint gazdaköri számvizsgáló bizottsági tagsága mellett a helyi népművelés irányadó személyiségévé is vált. Szaklapokban több ízben jelentek meg publikációi a közigazgatást és a tűzoltóság jövőjét érintő kérdésekről. A második világháborút követő esztendőkben családjával együtt elhagyta a települést. A református elemi iskola kántortanítója, Szabó Kálmán 1908-ban Balatonfüreden látta meg a napvilágot. Középfokú és tanítóképzői tanulmányait a fővárosban folytatta, s 1929. évi diplomaszerzését követően Vereben teljesített szolgálatot. Hivatásának gyakorlása mellett a levente egyesület főoktatója, népművelő előadó, a Tanítók Lapja és számos folyóirat munkatársa. Az 1924-ben vitézzé avatott gazdaköri elnök, lövészegyleti titkár, leventeoktató és községi pénztárnok Bakos János 1894-ben Vereben született. Hat katasztrális hold vitézi telket magába foglaló 26 holdnyi földbirtokát hasznosítva, elsősorban gazdálkodással foglalatoskodott. 1920-tól önálló gazda. Az első világégés idején szerb, orosz, román, olasz és francia frontokon teljesített frontszolgálatot 42 hónapon keresztül. Az első világháborúban szerzett érdemei elismeréseként avatták vitézzé. A második világháborúban sokat szenvedett „romközség" irányába vármegyei igény fogalmazódott meg, hogy társadalma vegye ki részét a vármegye kulturális újjáépítéséből is. Az 1946. február 2-i közgyűlésen a jegyző előadta a Móri Téli Gazdasági Iskola folyamodványát, amelyben arra kérték Vereb