Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

GRÓF CZIRÁKY ANTAL MÓZES (E. F.)

lovak közelébe se mennek, - kell idegen betörések ellen nemesi felkelést szervezniök az ország védelmére! Hol maradsz el, szegény haza, más országok mögött?! És hogy vérzik a szívem, ha meggondolom, s bevallom magamnak, hogy mélyen süllyedtél, s csak elveszett szabadságod adhatja vissza hajdani energiádat, - más semmi a világon... A jelenvoltak társalgásából - folytatta Széchenyi - leszűrhette az ember, hogy nincsenek az évszázadhoz illő fogalmaik..." Egyértelműbbek azok a tőmondatok, amelyek segítségével néhány esztendő múltával felvázolta Cziráky Antal politikai alapelveit. 1823. február 27-én az alábbiakat jegyezte fel naplójában: „Cziráky nagy lelkesültséggel beszél Magyarországról. A magyar ősi szabadsága négy dologra osztható: a) A Király választás, b) Endre bullája, c) Adókat országgyűlés nélkül sohasem adni, d) Katonát szedni és a törvényeket megváltoztatni nem lehet országgyűlés nélkül..." A gróf Széchenyi Istvánnál két évtizeddel idősebb politikus a konzervatív nézetek megtestesítőjének és védelmezőjének szerepében tűnik fel a „legnagyobb magyar" legbensőbb gondolatait tartalmazó napló oldalain. Széchenyi István nem tévedett, annak bizonysága Cziráky Antal életútja. A cziráki és dienesfalvi Czirákyak a Vezekény nemzetségből származtatták magukat, írott források szerint a XIII. századtól ismertek. Felemelkedésük I. Zsigmond (1387-1437) uralkodásától töretlen. A nyugat-magyarországi família a Habsburguralkodók alatt is megőrizte befolyását. A királyi személynek tisztségét töltötte be Cziráky Mózes, korának egyik jeles törvénytudója. Szolgálatait II. Ferdinánd 1620ban bárói cím adományozásával ismerte el. Grófi rangra 1723-ban emelkedett a család. Címerüket a következőkben írja le Nagy Iván: „... zöld tér fölött kék mezőben felálló farkas, két első lábával egy vörös zászlót tartva, melyben hold és csillag látható. A pajzsot grófi korona födi. A grófi (nyitott, kilencágú) korona fölött koronás sisak, melyből ismét a pajzsbelihez hasonló farkas emelkedik ki vörös zászlóval. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös." A Cziráky család címere Az Illésházy és a Cziráky család címere