Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

Fejér vármegye címere a Német Szabó céhzászló olajfestményén (1828) Anyaga egylapos sárgásbarna brokátselyem, körben barna cérnarojt, a zászló szélén és a festmény körül szövött ezüstszalag-díszítés. Egyik oldalon téglalap alakú olajképen Szentháromság-ábrázolás, ovális olajkép körül felirat „CSÁKVÁRI NÉ-VA-SZI-KÖ. NYE-TI-OK CÉHE". A festményalakok felett a Szent Korona. A hátoldal olajfestményén középen a céh védőszentjének alakja, körülötte ugyanaz a felirat a koronával. A Csákvári Kovács, Bognár és Lakatos Egyesült Céh téglalap alakú zászlajának (XIX. század) nagysága 210x175 centiméter. Anyaga egylapos megbarnult, három szélből varrt zöld selyemvászon. Három oldalán barna rojt, két sarkában díszbojt. A színoldal textillapjában a vászonkép tüskés kerékre támaszkodó nőalakot ábrázol, alján felirat „A CSÁKVÁRI KOVÁCS BOGNÁR ÉS LAKATOS EGYESÜLT CÉH ZÁSZLAJA". Hátoldalon köpönyegét kettévágó lovas szent, felirata ugyanaz. A csákvári alsójárás kovács, bognár és lakatos egyesült céh mestereinek I. Ferenc adott magyar nyelvű privilégiumot 1817. július 19-én, 1818-as pecsételőjük ugyancsak magyar feliratú. A bognár- és kovácslegények német nyelvű szabályzata 1694-ből keltezhető, jegyzőkönyveik jelentős hányada magyar. A céh kiterjedt vármegyei fiókcéhekkel rendelkezett. A levéltár céhiratai 1838-1858 közötti számadások és nyilvántartások. A felfegyverzett céhek a középkorban nálunk is zászló alatt vonultak hadba, majd az eredetileg világi rendeltetésű céhzászlók Magyarországon is szerepet kaptak a feltámadási, úrnapi és egyéb egyházi körmeneteken. A XVIII. századra a céhek városvédő, fegyveres szerepe háttérbe szorult, s a céhzászlók külső megjelenése is mindinkább egyházi arculatot öltött. A céhjelvények helyett a védőszentek képei foglalták el a zászlók főhelyét, az eredetileg nyomatékos ország-, megye-, város- és céhcímerek egyre inkább hangsúlytalanabbá váltak, őrzési helyük is a céhházakból a plébániatemplomokba került. A Mária Terézia által kiadott céhlevelek már egyenesen elő