Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

hullámos ikerpólya közt vörösben természetes színű nyest, a felső pólya felett lebegő, sugárzó arannyal keretezett hatágú vörös csillag) címer. A nagy kép alatt a festett céhpecsét felirata „A SÁRMELLÉKI. PATAK. MOLNÁR. CZÉHNEK. PETSÉTIE. 1818." Lakatos Dénes szerint a Fejér vármegyei kenyérsütők egyesített céhet alkottak a sármelléki patakmolnárok testületével. Magyar nyelvű alapszabályzatukat I. Ferenc 1817. július 9-én erősítette meg, amely „Elején két szaruból kiálló virágfüzér, kalász, búzavirág, rózsa és más élénkszínű virágok; Nep. Szent János képe, Magyarország részeinek és a megyének jelvényei. Külön lapon Magyarország és tartozékainak jelvényei, a molnárok címere és a céhpecsét 1818. Látható még Nep. Szent János papi ornátusban és Szent István országfelajánlása." 1818-as évszámmal ellátott, magyar köriratú pecsételőjüket ma a múzeum őrzi. A Fejér Megyei Levéltár 1807-1872 közötti időszakból tartja nyilván a céh magyar nyelvű jegyzőkönyveit és gazdasági iratait. A legelterjedtebb molnárcéhjelvény nyitott korona alatt két ágaskodó oroszlán által tartott malomkerék, fölötte vagy alatta guzsalytalp alakú malomvas, pontosabb nevén keresztvas. Ezt az általánossá váló molnárjelvényt kapták meg a Fejér vármegyei „Sármellyék" patakmolnárai 1818-ban királyi privilégium-levelükben pecsétadományként. A kiváltságlevél formája pontosan megegyezik a korabeli nemesi címeres levelek (armalisok) függőpecséttel ellátott, bársonykötésű albumaival. A pergamenre festett ötágú, arany leveles koronával ékesített, hermelinbélésű, bíborszínű címersátor kék hátteréből emelkedik ki, és kékszínű alapzaton áll középen maga a kör alakú pecsét: vörös mezőben ötágú, leveles arany korona alatt két hátratekintő, ágaskodó, arany oroszlán ezüst malomvasat és négyküllős malomvasat tart, egy arany rozetta és egy-egy arany levélciráda fölött. Körben fekete alapon aranybetűs körirat „A SÁR. MELLYÉKI. PATAK. MOLNÁROK. CZÉHÉNEK. PETSÉTIE. 1818". A pecsét körül Magyarország, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia címere, fölötte ovális keretben Nepomuki Szent Jánosnak, a céh védőszentjének mellképe, alatta kör alakú keretben Fejér vármegye címere. A pecsétet adományozó és annak megfestett képét is tartalmazó királyi kiváltságlevél - eddigi tudomásunk szerint - egyedülálló a magyarországi céh-kiváltságlevelek között. A Mészáros Céh fecskefarkú zászlajának (1828) nagysága 200x125 centiméter. Anyaga egylapos, két részből összevarrt bordó selyembrokát, körben sallangokkal díszített aranyrojt. Színoldalán a középső nagy olajfestményen Fejér vármegye címere, körülötte négy kis kép található, ezek a magyar kiscímert, a céh jelvényeit, tagjainak névsorát és egy női portrét ábrázolnak. A nagy festmény és a zászló széle arannyal festett virágmotívum-koszorúba van foglalva, a selymen elszórva arannyal festett virágcsokrok díszítik az üres felületet, felirata: „SZÉKES FEJÉR WÁRMEGYE BÉLI MÉSZÁROSOK ZÁSZLÓJA 1828". Hátoldal olajképén Szentháromság-ábrázolás, képei és díszítései megegyeznek a színoldallal. A mészárosoké a legkorábbi Fejér vármegyei céh, alapszabályaikat III. Ferdinándtól kapták 1652. június 6-án. Létezett székesfehérvári és vármegyei mészáros testület, utóbbi 1718. szeptember 27-ig a városi céhszervezetbe tartozott, ekkor átvették az érsekújvári, a Nyitra-, Bars-, Komárom- és Esztergom vármegyei mészárosok latin nyelvű céhlevelét (III. Ferdinánd, 1652. június 6.), s kiváltak a fehérvári céhből. A kiváltságlevél latin nyelvű, másolatban fennmaradt példánya - jegyzőkönyvek és számadások (1720-1872) mellett - ma