Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A NEMES VÁRMEGYÉNEK ÚJONNAN ÉPÍTENDŐ HÁZA (E. F.)

gadni a nemesi közgyűlésre érkezőket. Felvetődött, hogy „szélesíteni kell a sálát", vagy az első emeleten lévő termet egybe kell nyitni a felette lévő hivatalokkal, az így kialakítandó két emelet magasságú gyűlésterem pedig karzattal látandó el. A középrizalit és a közgyűlési terem átépítéséről 1837-ben döntött a közgyűlés. „A bemutatott terv jóvá hagyattatván... gondjává tétetik első alispány úrnak, hogy a bemutatott terv szerint mentül előbb a megye termében a karzatot felállítatván, az eszközlött jelentését bemutassa... Minthogy pedig ezen terv által az épület 8 schukkal (lábbal) kiljebb építtetne, a nemes város levél által hivatalosan meg fog kerestetni, hogy az épületre szükséges 13 és fél négyszögöleket által engedné". A határozatot követően a Zitterbarth Mátyás építész által elkészített tervek alapján a munkák megkezdődtek. Zitterbarth Mátyás (1803-1867) a klasszicizmus korának egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze. A Zitterbarth építész család egyik legjelentősebb tagja. Tervei alapján épült fel a pesti Magyar Színház. Legismertebb alkotása a pesti vármegyeháza Városház utcai része. Épületeivel jelentősen hozzájárult Pest építészeti arculatának kialakításához. A kétemeletes, részben alápincézett épület jelenlegi állapotát tehát nem 1807 és 1812 között, hanem a közgyűlési terem és a középrizalit 1837-1840. évi átépítésével nyerte el. Neves mester - Tegl János - és még nevesebb építészek - Pollack Mihály és Zitterbarth Mátyás - alakították ki, formálták kőből és egyéb építőanyagokból azt az épületet, amely 190, illetve 150 éve Fejér vármegye háza. A déli irányból szinte egyenlő szárú háromszög módjára kiszélesedő tér nyugati oldalát uraló épület határozott kiugrású, hat korinthoszi falpillérrel tagolt timpanonos épület a A felújított megyeháza (2002)