Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A NEMES VÁRMEGYÉNEK ÚJONNAN ÉPÍTENDŐ HÁZA (E. F.)

Középrizalit hazai klasszicista építészet egyik kiemelkedő példája. A főhomlokzat 8-5-8 tengelyes, az északi homlokzat eredetileg négytengelyes lehetett, jelenleg új ablakokkal és vakablakokkal módosított. A déli homlokzat öttengelyes. Az épület udvar felőli része 2-5-5-5-2 tengelyosztású. A kocsialáhajtó udvari része feletti vaskorlátos erkély funkcióját illetően a nemesi közgyűlésekhez kötődik, főleg nyári időszakban a főépület és a melléképület bezárta udvaron tartották a generális congregátiókat. A megyeháza U alakú beépítésű, vele szemben egy ugyancsak U alakú egyszintes melléképület, a főépületben működő hivatalokat kiszolgáló gazdasági épület kapott helyet. Amíg a megyeháza közel két évszázad alatt megőrizte méltóságát, addig ugyanezt nem mondhatjuk el a gazdasági épületről, a mellékszárny északnyugati részét 1978-ban bontották el, ezzel biztosítottak átjárást az 1978-1979-ben épült Piac téri új irodaházhoz. A belváros déli részén a megyeháza megépítésével egy bensőséges, emberi léptékű tér alakult ki, amelyet észak felől a karmeliták egykori temploma és rendháza zár le (napjainkban Szemináriumi templom és az agg papok intézete), keleti oldalon copf és klasszicista egyemeletes épületek követik egymást. Egykor a Ferenc József Nőnevelő Intézet Szent István tér 1. és 2. számú épületei, majd a LőwyLáncos, a Rosty és a Bajzáth (Pappenheim) ház. Ez utóbbi arról is nevezetes, hogy fehérvári tartózkodása alatt ide címeztette leveleit Vörösmarty Mihály, és feltehetően itt lakott Kántorné és Déryné is. Jelenleg lakóház. A Szent István tér 2. és 3. szám alatti épületben a Fejér Megyei Levéltár, a Szent István tér 4. számú épületben a Szent Imre Általános Iskola működik. A teret északon a több mint százesztendős platán koronázza, előtte Sidló Ferenc Szent Istvánt ábrázoló lovasszobra (az 1938-ban felállított lovasszobor helyén 1925-től a 10. huszárezred emlékműve állt). A megyeháza már a XIX. század első felében a tér névadója lett, a két világháború között Ferenc József térnek, majd 1945 után István térnek, a rendszerváltoztatástól pedig Szent István térnek nevezik a belváros déli városrészét.