Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

BEVEZETÉS

„A korabeli iratanyag átnézése mai pedagógiánk bölcsőjéhez vezeti vissza a kutatót. Hősi korszak emberfeletti küzdelmei bontakoznak ki szemünk előtt. " 1. BEVEZETÉS Fejér megye népoktatásának történeti fejlődését a címben megjelölt időszakra vonatkozóan még nem dolgozták fel, kutató nem foglalkozott vele átfogó részletességgel. Azonban egy-egy részletet feltáró közlés a korábbi évtizedekben már napvilágot látott. Fejér megye az ország közepén foglal helyet, mégsem élvezett védettséget a második világháborúban. A Köznevelés 1945. október 1-jei számában megjelent cikk így ír az ország pusztulásáról: „Háború szántotta végig az országot, nyomában irtóztató pusztulás járt most is, mint annyiszor történelmünk folyamán. Felbecsülhetetlen nemzeti kultúrkincseink mentek tönkre az események viharában, megfizethetetlen és pótolhatatlan levéltárak és könyvtárak lettek a tüz martalékává, és világraszóló műkincseink pusztultak el vidéki kastélyainkban és kúriáinkban." Ilyen pusztulás érte Fejér megyét is. Három hónapig állt a front a megye területén. Utána csak üszkös romok maradtak. Az irattárakban is felbecsülhetetlen károk keletkeztek. Ezt még súlyosbította az, amiről Pánczél Ferenc királyi tanfelügyelő a miniszternek írt levelében beszámolt: „Székesfehérvárról történt eltávozásom előtt az OM (országmozgósítás) irattárát és az OM segédleteket, valamint a bizalmas irattárnak különlegesebb ügyiratait elégettem." így 1944. december 21-én a pusztító lángok martalékává lett, örök titok maradt a háborút megelőző irattári anyag, melynek feldolgozásával teljes képet kaphattunk volna erről az időszakról. A hiányos irattári anyag he-