Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

A KÖZOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE, ÁTSZERVEZÉSE - AZ ISKOLÁK TOVÁBBFEJLESZTÉSE

népiskolát nyolcosztályos népiskolává kell fejleszteni minden átmenet nélkül, s ennek folytán a hatosztályos népiskolákat továbbképző tanfolyamaikkal meg kell szüntetni."

67 - írta a VKM. Az osztályok túlzsúfoltságáról is intézkedett. Eddig egy-egy osztály létszámának felső határa 60-80 között volt. „Hogy ennek az ingadozásnak véget vessek, az egy-egy tanítóra eső legnagyobb tanulólétszámot olyképpen állapítom meg - szólt a miniszter -, hogy a tanulólétszám a részben osztott iskolában tantermenként a negyvenet, a teljesen osztott iskolákban pedig osztályonként az ötvenet nem haladhatja meg."

68 Az így megállapított létszámhatárok tanítói létszámgyarapodást eredményeztek. A VKM ismét hangsúlyozta, hogy elsősorban a menekült tanerőket kell beállítani, csak másodsorban lehet új okleveles tanítókat alkalmazni. Az ősz közeledtével az iskolák már a télre készültek. A legnagyobb gondot a tüzelőanyag okozta. Ezért megszervezték a tüzelő begyűjtését. Részben közös munkával szerezték meg, másrészt a tanulók szülei adták össze. Ennek legjobb példáját Székesfehérváron találjuk. A tanulók 10 q fát szállítottak be az erdőből. Azonkívül a tanulók szülei 15 kg tüzelőt (vagy helyette pénzt, 2000 pengőt) ajánlottak fel. A szegények nem fizettek. így befolyt 54,70 q fa és 2,48 q szén. A tanulók által gyűjtött fával együtt 67,18 q tüzelő állt rendelkezésre. Ebből - előzetes számítások szerint - naponta két tantermet tudtak fűteni. A tanítást reggel 7 óra 30 perctől délután 4 óra 45 percig szervezték meg. 40 perces órákat terveztek 5 perces szünetekkel. Két teremben hetenként 144 órát tanítottak. Tíz osztály járt iskolába. Minden osztály heti 14 órát tanult, s hetente négy nap jártak iskolába. Ezen belül úgy szervezték az oktatást, hogy három napon négy órát tartottak, egy napon pedig két órát. Az elektromos hálózat pusztulása miatt a tantermek világítását sem tudták megoldani. Ez viszont a délutáni tanítást gátolta. Ezt a gondot úgy oldották meg, hogy délután rövidítették a tanítást. A tanítási óra és az óraközi szünet is rövidebb lett.

69 Hosszú, hideg, kemény tél következett. A hosszú téli szünet miatt nem lehetett lezárni az első félévet a Rendtartásban előírt időben. A székesfehérvári népiskolák nevében Bartal Károly igazgató február végére kérte az 1945/46. tanév első félévének lezárását. Ugyanis a szünet után a nagy hideg miatt januárban csak hetente kétszer-háromszor tudtak a tanulókkal foglalkozni, s nem tudták betartani a főigazgatónak előter-