gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Hadapródiskola - Pécs

Nem tagadom, az első évben fenntartás és gátlás nélkül utáltam az egész iskolát. A második évben sokat betegeskedtem, megkaptam mindent, amit csak lehetett: kanyarót, vörhenyt, mumpszot, szamárköhögést, influenzák és torokgyulladások sorozatával nyomtam a kórházi ágyat, gyakran hosszú heteken át. Ezt a két évet semmiképpen sem minősíthetem leányálomnak, nem is úgy gondolok rá. Legnehezebben a különféle büntetéseket és megtorlásokat tűrtem. Akár egy idősebb, tizenhét éves növendékről, akár egy tisztes korú századosról volt szó, ezeket a büntetéseket és megtorlásokat valami egészen kivételes leleménnyel és agyafürtsággal eszelték ki. A mai napig csodálkozom, hogy az efféle, már-már szadista ötletekből nem származtak súlyosabb balesetek. Emlékszem, egy ízben, amikor beléptem a hálóterembe, egy ötödéves növendéket pillantottam meg, aki a hatodéves társa által kiszabott büntetésként a második emelet nyitott ablakában guggolt, mély térdhajlításban, kinyújtott karokkal, két kezében egy nem éppen könnyű karabélyt tartva. A harminc-harminckét ágyas hálótermekben a felügyeletet mindig két, végzős évfolyamú kadétnövendék látta el, akiket a századparancsnok, általában egy százados vagy egy őrnagy jelölt ki. Azok a felügyelő növendékek bizonyultak igazán könyörtelennek, akik maguk is nem kevés emberi hibát, gyarlóságot és fogyatékosságot testesítettek meg. Gyakran ambíciójuknak tekintették, hogy társaik életét, ahogy csak tudják, megkeserítsék. Közülük is kiemelkedett egy nálam két évvel idősebb szakaszvezető. Nem akarom bántani szegényt, hiszen később hősi halált halt, Isten nyugosztalja, de ezt az esetét nem hagyhatom szó nélkül. Amikor már mindnyájan úgy ítéltük, hogy ennek, a nálunk mindöszsze két évvel idősebb, beosztott szakaszvezetőnek rekcumozásait nem tűrhetjük tovább, elhatároztuk, hogy megneveljük egy kicsit. Titokban számos, jobbnál jobb ötletet vitattunk meg, végül is az én elképzelésem kapta a legtöbb szavazatot. A szakaszvezető, meglehetősen hiú lévén, a vasárnapi kimenők céljára csináltatott magának egy luxuszubbonyt, noha tudta, hogy ez szabálytalan és tilos. Félve a lelepleződéstől, ezt a zubbonyt nem a ruhásszekrényben, hanem ingei mögött, az éjjeliszekrényben dugdosta. Mi, akik összefogtunk ellene, egyik délután, amikor a lövészetet befejeztük, egy 22-es puskát nem adtunk le rögtön, hanem felcsempésztük a hálóterembe. A csőszájra hangfogóként három, egymásba tolt papírzsá-