gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

A Tűzföld és a Déli-Andok

is a felállított teóriák vaskos kötetei könyvtárakat töltenek meg, és ahol a tudomány tucatnyi kérdésre még nem tudott ellenérvek nélküli válasszal szolgálni. A szarvasokkal más a helyzet. Dél-Amerikában honos a trópusi meleget kedvelő mocsári szarvas (odocoileus dichotomus), a pampaszarvas két válfaja, az odocoileus virginianus és az odocoileus bezoarticus, a Közép- és Dél-Andokban otthonos a törpeszarvas (pudu) többféle változata; a mazama pudu, amely a világ legkisebb, alig 35 cm magas szarvasa, a magas hegyeket kedvelő huemul (hippocamelus bisculcus) és a két nyársas szarvas, a brazilul veado mateiro (mazama americana) és a veado catingueiro (mazama simplicornis) és végül a kb. 70 éve Európából betelepített gímszarvas (cervus elaphus) és - később - a dámvad (cervus dama). A két utóbbi csak a század derekán került Argentínából Chilébe, ahol az ország déli vidékén ugyanolyan otthonosan érzi magát, mint a testvére Argentínában. A dámvadat eredetileg csak egy szigetre telepítették be. A vadgazdálkodás fogalma - tisztelet a kevés kivételnek - a legtöbb birtokon, ahol a szarvasok előfordulnak, gyakorlatilag ismeretlen. Az e vaddal kapcsolatos általános ismeretek hiánya, a selejtezés elmulasztása, a mindinkább elharapódzó vadorzás, amely a 60-as években egész vidékek állományát pusztította ki. Ezért is rendeztek egy államilag támogatott, a nemzetközi vadászegylet (CIC) védnökségével létrehozott, gímszarvassal foglalkozó, többnapos szemináriumot a dél-chilei Osorno nevű városban. Tudományos, vetített képes ismertetések, és a szarvasvadászatot pártoló vagy elítélő előadások világították meg a chilei szarvas helyzetét. A gyakran elfogult és a szaktudás hiányában elkerülhetetlen hibás felfogásokat csak nehezen törték meg az argentin és európai eredetű tények ismertetése. A Földművelésügyi Minisztérium erdészeti osztályvezetője például a gímszarvasok kiirtását követelte, mert feltételezése szerint az otthonos huemul és pudu pusztulását az elszaporodó gím- vagy dámszarvasok okozzák. „Parturium montes..." Eltekintve ennek gyakorlatilag lehetetlen keresztülvitelétől, a táplálékfelvételi szokások a gím- és a dámszarvas, valamint a pudu között annyira eltérőek, hogy időpazarlás volt a hosszas vita. A legérdekesebb előadást A. Bubenik tartotta, aki először Csehországban dolgozott, majd Tito államfő meghívására Bélyén végzett tudományos kísérleteket, és jelenleg idejét főleg a jávorszarvasoknak szenteli