gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

A Tűzföld és a Déli-Andok

lő szépségét és a célszerű megoldásokat. Akkori utam alkalmával, délről jövet, Torres de Paine az út chilei végét jelentette. Valamelyik andoki hágón át kellett Argentínába mennünk, aztán pár száz kilométerrel északabbra ismét vissza Chilébe. Itt már nem volt érezhető a Tűzföld süvöltő szele, a borjadzó gleccsereket zöld legelők, és még nemrég ringó gabonatáblák váltották fel. Vége volt az olyan utaknak is, amelyek mellett a keréktől húsz centiméterre, százméteres szakadékok tátongtak, s ahol tanácsos volt egy-egy felhőszakadás idején megállni, s ahol fejsze és ásó nélkül senki sem indult neki az útnak. Nem tudtunk már a lerobbantott hegyoldalakat csodálni, amelyek kőtömege a habos vizű folyókat, vagy hosszú tóvá duzzasztották, vagy új medret vájtak maguknak, s nem kellett a kürtszóval jelzett robbantásokat kivárni. Chile legnagyobb taván (General Carrera), amelynek közepén fut az országhatár, felhajtottunk egy hajókompra, és egy éjjelen át tartó út után hátrahagytuk az Ausztrál utat és a vadregényes, még el nem csúfított vidékét. Egy melegvizes forrásnál épült üdülőszállodában egy-két napos pihenőt engedélyeztünk magunknak, amely nemcsak reánk, de ruházatunkra is ráfért. Innen igyekeztünk egy egészen másfajta horgászutat megszervezni. Gyakorlatból tudtuk, hogy nagyon sok jó hely van a folyókon, amelyeket sem parton haladva, sem gázolva nem lehet elérni. így érett meg bennünk, először 10-15 évvel ezelőtt, az a gondolat, hogy laposfenekű csónakból - ladikból - próbálunk horgászni, a vízsodrást kihasználva. Az Andok keleti, argentin oldalán, a folyók általában nem olyan sebes folyásúak, mint a chileiek, de még így is voltak olyan helyek, ahol a gyakorlott evező, vagy ahogy hívták, a „pilóta" nélkül istenkísértés lett volna a csónakból horgászni. A horgászat ladikból az argentin hegyi folyókon akkor teljesen ismeretlen volt, és gyakorlott evezősök sem léteztek. Nem volt más lehetőség, mint Chilében ladikokat bérelni, evezősöket szerződtetni, és a bérelt ladikokat teherautón az argentin folyókhoz szállítani. A chilei folyók esése nagyobb, így az ottani gyakorlott evezősök az ismeretlen vizeket is úgy tudták „olvasni", hogy nem ítéltük veszélyesnek a Chiléből hozott emberekkel az argentin folyón történő horgászatot. Ami sok gondot okozott, az az ócska, használt ladikok ideiglenes behozatali engedélyének megszerzése volt. Egy ismert, nem túl sebes folyású folyót szemeltünk ki - a Limay-t, amely a Nauel-Huapi tóból ered, 50-