gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)
A Tűzföld és a Déli-Andok
Ugyanebben a múzeumban láttam egy vitrinben tartott koponyát, amelynek homloka a szemüregek fölött nem fölfelé, hanem éles szögben hátrafelé ívelt. A szalézi rendi atya kérdésemre válaszolva azt mondotta, hogy itt a vidéken találtak egy egész csontvázat, de ő, hely szűkében, csak a koponyát tartotta meg. Később tudtam meg az antropológusoktól, hogy ez a koponyaalkat jellegzetesen polinéziai eredetre vall. Hogyan került ide, a toronymagas hullámokkal és a szokatlan hideggel dacolva, lélekvesztőjén sok ezer kilométeres utat megtéve, mire a polinéziai szigetvilág egyik pontjáról elérte Dél-Amerikát? Az egész keleti és déli part egy nagy hajótemető, a legtöbb 1850 és 1900 között süllyedt el. Láttam egy nemrégiben zátonyra futott, partra vetett nagyobb hajót, amely oldalára dőlve rozsdásodott, amelynek megmentését a költségek és a viharok miatt feladták. A madárvilág változatossága is feltűnő. 10 vagy 15 különféle kacsafajta, közöttük egy, amelyik repülni sem tud, csak a szárcsához hasonlóan a vízen fut, a hófehér „Kelp"-libák (chleophaga hybrida), feketenyakú hattyúk, vörösfarkú papagájok, hogy csak néhányat említsek. Sajnálatosan a bevándorlók hozták be az üregi nyulat és a hódot; az első a tereplovaglást nehezíti meg, a második pedig gátváraival nagy területeket mocsarasít el az amúgy is kevés, birkatartásra alkalmas területeket csökkentve. A hódbehozatallal megbillentette ökológiai egyensúlyhelyzetnek volt viszont egy érdekes, és a sporthorgászok számára kellemes következménye is. Az édes vízben ívó tengeri pisztráng, amikor a tengerbe visszavezető útját a hódok által eltorlaszolva találta, kínjában egy új válfajt produkált, a barna pisztrángot, és ellensége nem lévén, a 1415 kg-os világrekord súlyt is elérheti. Kétféle róka otthonos ezen a vidéken: a kisebb a patagóniai, a nagyobbik az ún. tűzföldi róka, és ez utóbbi állítólag a birkaállományt erősen dézsmálja. A Beagle-csatornától északra fekszik, nagyjából kelet-nyugati irányban a Tűzföld legnagyobb tava, a Fagnano, amelyet a yaganok Okaminak neveztek, és amelyet sajnos, valamelyik európai misszionárius tiszteletére átkereszteltek. Rio Grande fővárosa és e között fekszik a két világhíres, óriási kiterjedésű birkaestancia, a Maria Behety és a José Menendez, amelyek állománya fél millió birka körül mozog. A kettőt elválasztja az úgyszintén világhírű Rio Grande folyó, ahol addig, amíg ki nem halászták, és amikor a tilalmi időket még betartották, a 4-5 kg-os pisztrángokat az em-