gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Gyermekkor - Nagymágocs, Telkibánya

alapján volna értékesíthető, ami az államnak nagyobb jövedelmet hozna, mint a válság miatt kiadott kötvények kamatoztatása... Sokan fogják erre az álláspontra a vallás ellenes s ég bélyegét rásózni..., pedig a vallásosságnak az egyházak gazdagságához semmi köze sincs. A vallástanítás, a papok eltartása, fizetése a hívek dolga és kötelessége, a közoktatás pedig az államé. Nem tartozom az ateista felfogású emberek közé, de nem vagyok képes megérteni, hogy az isteni gondviselésben vagy egy túlvilági életben bízó hittel, milyen kapcsolatban van az egyházak vagyoni állapota, annak szükségessége, hogy azok nagy földbirtokokkal rendelkezzenek, és hogy a szegénységet hirdető krisztusi egyház valláserkölcsi tanításának népnevelő hatását mennyiben mozdítja elő az, hogy főpapjai dúsgazdagok... Az egyházi, püspöki, káptalani stb. javak, jószágok és uradalmak fennállása a nép buzgóságára nem hat erősítőleg, hanem a mostani rettenetes, általános szegénységben és nyomorúságban ellenkezőleg: irigységet keltőén és a vallásosságot hátrányosan befolyásolóan... Ajánlatosnak tartanám a választói törvény mielőbbi módosítását. Az ajánlóívrendszer kiküszöbölését és a titkos választójog megadását. A mostani választójog igazságtalan és megszégyenítő különbséget tesz a városi és falusi lakosság között, és csupán az utóbbinak befolyását és szabad akaratának akadályozását célozza. " Hogy egy dúsgazdag, nagybirtokos „mágnás" 1931-ben Magyarországon így vélekedett, azt az 1945-ös rendszer nem vette figyelembe. Nagyapám a nálánál két évvel fiatalabb unokaöccsével, Károlyi Mihállyal már fiatal kora óta nem volt jó viszonyban, mert helytelenítette annak akkori tékozló, kártyás életmódját. Különösen bosszantotta, hogy unokatestvérének rögeszméje volt, hogy ő, Károlyi Imre a Károlyi Mihály-ág hitbizományi javaira igényt tartott, vagy szemet vetett rájuk saját fiai számára. Ez a véleménye nyilván akkor alakult ki, amikor Károlyi Mihály még hosszú évekig nőtlen volt, és a családfők az utódlással kapcsolatos jogi helyzetet mérlegelték. Hozzájárulhatott ehhez az is, hogy Károlyi Imre apja, Tibor volt Károlyi Mihály gyámja, aki a „gyámfia" életstílusát több alkalommal kritizálta. Anyagi motívumok - nagyapám részéről - nehezen tételezhetőek fel, hiszen az ország megcsonkításáig csak a Csehszlovákiához és a Romániához csatolt területeken több mint 40000 holdja volt. Károlyi Mihály a saját vagyonát memoárjaiban 25 mil-