gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Szarvasok Chilében

lábbal - egyszerre felugrott, és aztán tovább futott. Leírva egy kerülőt a domb másik oldalán megint láttam, egy pillanatra meg is állt, és ott érte el - most jó helyen - golyóm. Mire odaérkeztem, már nem kellett a „Fangschuss". Első lövésem egy ágacskát talált el, és egy lövedékszilánk felhasította hasán a bőrt, ez okozta a váratlan ugrást. Testben nem is volt olyan nagy - talán 150 kg -, de agyarméretei annál jobbak voltak. A nagy fogak hossza 22,2 és 22,8; a kicsik átmérője 8,1 és 8,3 cm volt. Nehézséget okozott az agyarak kifőzése, mert a falusiak nem akarták edényüket a disznóhússal megszentségteleníteni. Végül is vennünk kellett egyet, amit aztán eldobhattunk. A középkorból Elazikba való visszaérkezésünkkor bizonyára eldugaszoltuk a lemosott kosszal a hotel fürdőkádjának lefolyóját, és sok érdekes élménnyel gazdagodva szálltunk fel a konstantinápolyi gépre. Már annyira megszoktuk egymást, hogy küllemünk nekünk már fel sem tűnt, de a többi utasnak annál inkább. Friedl és Rudi még csak hagyján; orruk márványosan erezett, főleg páviánlila, vörös és rózsaszínű, főképp uborkanagyságú volt, de Rino tényleg látványosság számba ment. Az orrán kívül lenyűgözően hatottak fülei. Mind a kettő karfiol szerűen kivirágzott, a hosszú laskákban hámló bőrcafatokat a szellő vagy huzat ide-oda himbálta. A frankfurti repülőtéren oda is jött hozzám egy Lufthansa-alkalmazott, s megkérdezte, hogy nem kívánunk-e mentőkocsit... Sok éves barangolásaim során rengeteg érdekességet láthattam, de mindent egybevetve ennek az útnak az élményei voltak a legérdekesebbek. Szarvasok Chilében Már majdnem 10 éve - akkor Argentínában - hallottam utoljára a szarvasbőgés vadászszívet melengető hangját. Ott jó néhányszor jártam, de az állomány minőségi romlása és a gazdasági helyzet nehézségei mindinkább Chile felé irányították gondolataimat, ahol az utolsó 20 évben már számos aranyérmes bika esett. Amikor végre megjött a meghívás Chilébe, a legnagyobb fejtörést a vadászfegyver okozta. A háború előtt és alatt soha nem láttam vadász-