gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Uganda

kodás és idegeskedés után 4 felnőtt plusz 4 gyerek, plusz 2 kan és 1 tojó néger segítséggel két kocsin nekiindulánk a Bukalassa-Masindi­Murchison Falls-i szafarinak. Első megálló egy mezőgazdasági kísérleti telep — 40 km-re Kampalától —, mely vejem, aki Freddy király tanácsadó­ja, munkaköréhez tartozik. Jó ház, egy farkaskutya, egy lokális fajtájú ku­tya, mely utóbbi segedelmével foglyászat! Eredmény 3 fogoly, 1 zöld ga­lamb. Majd elérkezett a nap, amikor a Murchison Falls-i »gamepark«-ba valánk esedékesek. Indulási létszám: 4 felnőtt, 2 gyerek, egy kis Fiat 1100­as kocsiban a fotografáló gépek, távcsövek és termoszok tömegéről nem is beszélve. Délelőtt 11 óra felé érkezünk a parkba. Mindjárt az első pár kilométer után kb. 1 óra hosszat kellett az úton állnunk, a továbbmenetelt egy 19 darabból álló részben az úton, részben közvetlenül az úttól jobb­ra-balra pihenő Loxodonta Africana Blumenbach (magyarul: elefánt) csapat akadályozta. Hosszas ujj-nyálazással párosult szélirány-megálla­pítás után becserkésztem a társasagot 60-120 lépésre és megkezdtem gyarló fotográfiai tevékenységemet a teleobjektíves Leicával. Am az ele­fántok csak nem akartak tágítani és egy órai nézés, fényképezés és szend­vicsezés után el kell dönteni, hogy vagy ők mennek el, vagy nekünk kell visszafordulnunk. Ez utóbbi elrontotta volna egész kirándulásunkat, és így elkezdtem fütyülni »vagyom egy elefánt után«, majd mindinkább crescen­do sikongásokba fogtam, s végül igénybe vettem az autódudát, öt percnyi fenti egyesült erőfeszítés eredménye az lett, hogy az elefántok megunva a szimfóniát, vagy 5 méterre tőlünk elvonultak, és az ő alig kihűlt helyükön áthaladhattunk. Bent a parkban egy, az út közelében lévő pocsolyában két bivaly da­gonyázva bámult ránk. Ideális fényképezési lehetőség, melyet legnagyobb bosszúságomra jó vőm idegállapota miatt nem használtunk ki. Vollgas-zal távoztunk. Délben a Nílus vízeséséhez érkeztünk, a folyó itt kb. 300 m szé­les, de a vízesésnél nem több mint 6-7 méter. Állatvilág: elefánt, víziló, krokodil. Kánikulai hőségben nyeltük le az agyontejezett teát, s indultunk visz­sza. Szegény kis Fiat közben szorgalmasan egyengette carterjével az út bakhátát. Egyszerre hirtelen fékezés, egy zökkenéssel megálltunk és Bili kéjtelt arccal, ragyogva ismételgette :»are 'nt they beautiful?« - nem gyö­nyörűek? Nézem, keresem, mi ez a mesegyönyörűség? Végre megtalálom a nagy öröm okát. Az úttól vagy 5-6 lépésnyire egy bokor tövében két nyo­morult gyöngytyúk guggol. Csalódás a levegő hőmérsékletével arányos. A

Next

/
Thumbnails
Contents