gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)
Uganda
két tyúknak bezzeg megállt, de amikor a bivalyokat lehetett volna fényképezni, akkor utolsó szusza erejéig rálépett a gázpedálra. Még egy ilyen, nem ínyemre való, wonderful és beautiful csatakiáltásokkal párosult hirtelen megállásunk volt. Az ok: 2 darab, nekem ismeretlen fehér, nefelejcs nagyságú virág, majd némi fényképezés, technikai nézeteltérés után. Kezdett esteledni. Éjfél után érkeztünk Bukalassába. Másnap Kampalába, ahol beidéztek a bíróságra az érkezésünk után esedékes jelentkezés elmulasztása miatt. Pontosan ott voltam, majd egy félórai várakozás után megjelent egy kifogástalanul vasalt uniformisban peckesen lépkedő rendőrtiszt. És mit gondoltok, mit hozott magával? Egy gyönyörű, friss, nagy fej káposztát. Nem mondom, kissé csodálkoztam, de aztán beletörődtem a szokatlanba, illetve, hogy ez a brit rendőrség új, szolgálati jelvénye. Kellemetlenebb látvány volt, amikor láttam, hogy egy hivatalszolga kiviszi a tárgyaló teremből Justitia jelvényét - egy erősen rozsdás mérleg formájában. Bizony, kissé megrendült a bizalmam az angol igazságszolgáltatás pártatlanságában. De a nagy káposzta még bent lévén, talán mint az adminisztrációs szellem szimbóluma, bíztam, hogy eredményesen fogok tudni védekezni. 10 óra előtt néhány perccel ismét jő a hivatalszolga, s felrak a bírói pulpitusra egy poharat és egy gines üveget. A pártatlanság és igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy az üveg eredeti csomagolása, mármint a dugó, nem lévén sértetlen, fel lehetett tételezni, hogy az üveg nem az előbb említett, és a bírói ítélőképességre káros befolyással bíró folyadékot, hanem vagy tiszta, vagy az előbbivel kevert formában H 2 0-t tartalmazott. Rövidesen befutott a királynő őfelsége igazságot osztogató reprezentása, egy pápaszemes, víziló típusú »magistrate« formájában. Maga a tárgyalás nem a legkellemesebb légkörben kezdődött. Előttem ugyanis egy olasz nő hasonló ügyét targyalta, illetve csak tárgyalta volna, mert rövidesen kisült a nehézség oka. Őnagysága bölcsője Calabriában ringván, képessége - legalábbis ami Shakespeare nyelvét illeti meg — szigorúan, és minden esetleges ezirányú kompromisszum leghatározottabb mellőzésével »no English« tőmondatra szorítkozott. Rövid, de teljesen meddő párbeszéd kezdődött a bíró és a vádlott között. A »court« elnöke egyszerűen képtelen volt a szomorú tényt percípiálni, hogy van ember, aki nem beszél angolul. A végén is egy »it 's incre-
