gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Egyiptom

a múzeumokat és a piramisokat látogattam. Első utam a legismertebbhez, a Kheopsz, vagy „nagy" piramishoz vezetett, amely - állítólag - elsőként épült. A könyvtárakat megtöltő egyiptológiai könyvek száma ellenére, az akkori ismereteim átlagosak voltak, de amikor ott álltam az évezredek árnyékában, már többet akartam róluk tudni. Ha meggondoljuk, hogy ma már embereket tudunk a Holdon sétáltatni, de mind a mai napig képtelenek voltunk a piramisok rejtjeleit és képletes enigmáit teljes részleteiben megfejteni, akkor tudatosodnia kell saját korlátainknak. Már a piramisokhoz érkezve megdöbbenti a látogatót a gizehi szfinx szimbolikus arckifejezése; mintha évezredes misztériumok őre lenne. A múlt században kezdődő tudományos ásatások, kutatások és a későbbi múmia-kormeghatározások először monumentális síremlékeknek vélték a piramisokat. A kisebbeknél, amelyeket lépcsős piramisnak is neveznek, ez a feltevés talán még helytálló is lehet, de a nagynál, a Kheopsz-piramisnál minden bizonnyal nem. Előre kiszámított méretei, az égitestekhez való viszonya, 147 méteres magassága, négy 227 méteres oldalhossza az első pillantásra látszólag semmitmondónak tűnik, de később kötetekre valót mesélnek. E piramis négy oldala napjainkban óriási lépcsők benyomását kelti, de eredetileg sima, talán csiszolt mészkőlapokkal volt borítva. Ez a felület az akkor még tiszta levegőben már messziről látható volt. Amikor a nap sugarait - a piramis északi oldalán tükröződve - október közepén a Nílus-deltája táján látni lehetett, akkor tudták, hogy eljött a vetés ideje. A szinte hihetetlen mértani és asztrológiai tudás, amelyet az építők tanúsítottak, és amelyek még napjainkban is kérdőjelek sokaságával szolgálnak, vitathatatlanul nem tudható be a véletlennek. Nem kell, hogy csodálkozzunk, hogy a „konstans" n 3,1416 (Arkhimédész idejében 3,1428) egyenlő a négy oldal összhossza (931,22 m) osztva a kétszeres magassággal. Mindez három tizedes pontossággal! Nem különleges, hogy a Nap-Föld távolság kilométerekben kifejezve majdnem megegyezik a piramis magassága szorozva egy millióval, és hogy Tycho-Brache 8 millió km-t, Kepler 58 millió km-t és a XX. század számításai 149 400 000 km-t eredményeztek? Ahogy e piramis külméretei asztrológiai vonatkozásokban talányokkal szolgálnak, ugyanolyan mértékben találhatók a belső méretekben, a !