Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A közigazgatás átszervezése

Az igazságszolgáltatás átszervezésének irányítása is a bizottmány feladata volt. Az utolsó rendi országgyűlés törvényei az igazságszolgáltatás megyei szervezetének históriájában - annak ellenére, hogy a bíróság struktúrájában nem történt teljes, átfogó szabályozás - maradandót alkottak. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását nem mondották ki a törvények, de a bírósági szervezet feudális jellegét erősen csökkentette az 1848. évi IX. te, amely felszámolta a jobbágyságot, s ezzel párhuzamosan megszüntette az „úri törvényható s ág"-ot, az úriszéket. A sommás szóbeli és mezei rendőrségi kihágások, perek esetén - amelyek fölött eddig a földesúri hatóság ítélkezett - a szolgabírák, a szolgabírói székek hoztak ítéletet. A megyei törvényszék a jelentősebb polgári és büntetőperekben töltötte be az elsőfolyamodású és fellebbviteli bíróság feladatkörét. A parasztok és a földesurak között felmerülő, az úrbériséget illető perekben első fokon az alispáni bíróság jogszolgáltató szerepe érvényesült. A megyei törvényszék munkája a törvények hatására jelentősen megnőtt, de a helyi parasztmozgalmak során letartóztatottak ügyének kivizsgálása, gyors elítélésük is gyarapította az igazságszolgáltatás megyei szervezetében dolgozók feladatait. A megnövekedett feladatok zavartalan ellátása késztette arra a bizottmányt, hogy 66 ülnököt - törvényszéki bírót - válasszon a törvényszék igazságszolgáltató tevékenységének előmozdítására. Az ülnökök megbízatása csupán egy évre szólt. A megbízatás letelte után, amennyiben az országgyűlés a bírósági szervezet felépítéséről a közeljövőben nem döntött, újabb törvényszéki bírák választására kerül sor. Azt is meghatározták, hogy a törvényszék ülésein az elnök (a másodalispán), a „törvényes bizonyság" (a tiszti főügyész vagy helyettese) és 4 bíró vegyen részt.

110 A szolgabírák háromnaponta váltották egymást az üléseken, s a megyei törvényszék segédhatóságai voltak esküdttársaikkal együtt abban az értelemben is, hogy az utasításokat és az előzetes tanúkihallgatásokat végrehajtották, s az ún. „tényleírásokat" a törvényszék ülésein ismertették. Ugyancsak az ő feladatuk volt az úriszékek előtt már