Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A közigazgatás átszervezése

A jobbágyfelszabadítás kodifikálásával - a megyei bizottmány kimutatása szerint - 120 110 hold föld, a megművelt terület csupán 12,7%-a lett a volt úrbéresek szabad tulajdonává.

94 A birtokviszonyokban döntő változások nem következtek be, a nemesség, főképp a történelmi arisztokrácia, sikerrel védte meg gazdasági és politikai hatalmát. A parasztmozgalmakkal azonos időben bekövetkezett változások a helyi kezdeményezéseknek is tágabb teret nyitottak. Nemcsak a megye vezetői ismerték fel a tegnapi jobbágyok körében végzendő felvilágosító, törvénymagyarázó tevékenység jelentőségét, hanem a forradalmi átalakulás iránt elkötelezett, közvetlenül nem a regionális közigazgatásban munkálkodó személyiségek is. Az elmondottakra példa S allay Pál sárbogárdi református tanító kezdeményezése, aki 1848 májusában paraszti olvasókört - Két garasos társaságot - hozott létre: „két garas mellett három százan hallgatják a közköltségen szerzett népi lapok és könyvek tanait lakó helységemben" - írta a Pesti Divatlap hasábjain megjelent cikkében a tanító. Elsősorban a Vas Gereben szerkesztette Nép Barátja c. hetilapot és Táncsics Mihály Munkások Újsága c. lapot ismerték meg az olvasókör tagjai. A „népnövelés" érdekében fontosnak tartotta Sallay azt is, hogy megismerkedjenek honfitársai a vármegyében élő és alkotó személyiségek, Boross Mihály és Fekete János ügyvédek publicisztikáival, röpirataival.

95 A közigazgatás átszervezése Rendkívüli feszült politikai légkörben került sor a megye állandó bizottmányának megalakulására. A helységekben zajló parasztmozgalmak az osztályküzdelmek kiszélesedésével fenyegettek, a konzervatívok és a liberálisok között pedig elmélyültek az ellentétek. A nemesi közgyűlés feladatát, a törvényhatóság vezetését a megváltozott viszonyok hatására nem tölthette be. A március végén megalakult ideiglenes választmány feladatköre a megyei ad-