Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

katonaság és a megye küldöttsége a már ismertetett eszközökkel és módszerekkel április végén Csákberényben is helyreállította a rendet. Az uradalom és a parasztok közötti ellentétek azonban nem szűntek meg, sőt egy újabb mozgalom kirobbanásával fenyegettek. A csákberényi úrbéresek sérelmesnek tartották, hogy 1834ben az irtásfőldek nagyobb és minőségét illetően jobb részét elvette az uradalom. Irtásbért követelő perük már 13 év óta folyamatban volt, de ítélet ez ideig nem született. A használatukban maradt irtásföldek és szerződéses földjeik után a dézsmát, a robotot megtagadták. A megyei adminisztráció a törvénycikket úgy értelmezte, hogy „az irtásföldek után a dézsmát ki kell adni, a robotot is kell teljesíteni". Ezzel szemben az úrbéresek álláspontja: „...az úrbért pótló szerződések alapján gyakorlatban volt szolgálatokat azon és olly földekből értjük, mellyek az úrbéres földeknek ki osztásánál, azoknak rosszabb volta miatt pótlékul a volt jobbágyoknak egyedül könnyebb élelmezésükre lettek szánva".

67 Szerződéses és irtásföldjeiket szorosan a telki állományhoz tartozónak vélték, így érthető, hogy „kötelezettségeiket" megtagadták. A Lamberg és Luzsénszky uradalom központjában, a megye legnépesebb mezővárosában, Móron az előzőekben vizsgáltuk a forradalmi események hatását. Az alapvető ellentétek mellett megfigyelhető volt a magyar és német nemzetiségűek közötti konfliktus is. A mezőváros elöljárói között zömében németeket találtunk, ezért követelték a magyarok, hogy a hegymesteri és bírói tisztségre magyarokat is válasszanak. A forradalom előestéjén a tisztségviselőkkel szembeni elégedetlenség általánossá vált a mezővárosban. A lakosság nagy része évekre visszamenően követelte a számadások felülvizsgálatát. A jegyző és a bíró leváltása ügyében a megye alispánját is felkeresték, akitől azt a választ kapták; ha törvényes okaik vannak, szabadságukban áll új jegyzőt és bírót választani. Pisch József 1847ben föllépett Majer Márton ellen, a törvénybírót felelősségre vonta: „...miótától fogva fizetünk 1 forint helyett 1 ezüst forintot". Az