Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

elégedetlenség újabb kifejezése volt az is, amikor a törvénybírónál „megtalálták" azon írást, melyben a földesurak minden házas zsellérnek egynegyed telket juttattak, de „az elöljárók azon írást maguknál tartóztatják".

68 Ez a követelés már a zsellérek jogos törekvésének kifejezője volt, az emberöltők óta tartó küzdelem a földért, az úrbéres osztályhelyzet eléréséért újból és újból megfogalmazódott. Az utolsó rendi országgyűlésen megalkotott törvények - különösen a IX. tc. - az elégedetlenség láncolatát váltották ki Móron is. A majorsági cselédek, az úrbéres zsellérek üres kézzel, föld nélkül maradtak. A volt úrbéres jobbágyok birtokába 2160 hold szántóföld került, míg az uradalom földesurainak tulajdonában 4892 hold szántó maradt. Az aliódiumhoz tartozó szőlőterület 1390 hold volt. A szántóterület mintegy 69%-a továbbra is a „százszor szent" majorsági birtokot alkotta, s így érthető, hogy a nemzetőrség szervezése során a móriak közül többen is kijelentették: mindaddig nem engedik magukat összeírni, míg „jogtalanul" elvett földjeiket a földesurak vissza nem adják. A mezőváros nemzetőrsége feladatát - a rend és a fegyelem biztosítását - nem tudta betölteni. De nem is tölthette be, mert tagjainak érdeke a hűbéri maradványok teljes fölszámlásával esett egybe. Ezt bizonyítja a móriak áprilisban kezdődő s májusban kiteljesedő mozgalma is, amely a megyei parasztmozgalmak egyik legjelentősebbike volt. Április 24-én négy móri lakos az állatokat a tilos vágásba hajtotta, az uradalom vadászai elfogták és megzálogolták a tilosban legeitetőket. A vadászok fellépésére szőlőkarókkal, vasvillákkal felfegyverkezve - nagy tömeg kíséretében - válaszoltak, s a zálog visszaadására kényszeríttették az uradalom vadászait. A húsvét másnapján lezajlott események a parasztok megmozdulásának nyitányát jelentették. A megyei bizottmány május 2-án értesült az erdőpusztításról, a legeltetésről és a lakosság vadászatáról. A törvényhatóság a járási főszolgabírót és két esküdtet azonnal a helyszínre rendelt az-