Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

A mozgalom vezetőinek osztályhelyzetét vizsgálva kiderült, hogy a volt úrbéresek kisebb, a zsellérek nagyobb számban vettek részt az erdőpusztításban és a vadászatban. A megye börtönébe kísérték Bauer Ferencet, Mitlagel Jánost, Groseibel Györgyöt, Zimmermann Józsefet, Rakl Mátyást, Schneider Jánost, Preszter Mihályt, Prescher Vendelt, Dittrich Mátyást, Teller Andrást, iíj. Rieder Józsefet és Fischer Jánost. Letartóztatták Schmied Antal kőhányási erdőkerülőt is, aki súlyosan megsebesítette Rubert Ja­kabot. A sebesültet és id. Rieder Józsefet a törvényszék rendeleté­ig szabadlábra helyezték. A letartóztatott gántiakat a megye tör­vényszéke súlyos börtönnel és botütéssel sújtotta. Az „Oberjä­ger"-nek mondott Bauert félévi börtönre és 25 botütésre ítélték. 66 A gántiak mozgalmát a katonaság segítségével leverték, az ítéle­tekkel pedig a lakosok további ellenállását törték meg. A gántiak megmozdulásával egy időben zajlott a csákberé­nyiek mozgalma is. Mindkét helység földesura a Lamberg család volt, s az uradalom április elején jelentette; a lakosok a tilalom el­lenére vágják az erdőt, a vadakat „féktelenül lövöldözik". A me­gye választmánya a rend helyreállítása és biztosítása érdekében küldöttséget rendelt a helységbe. Április 18-án a küldöttséget ve­zető szolgabíró egybehívta a csákberényieket, akik kijelentették: „...közülük senki, semmi szín alatt, valamint eddig, úgy ezután is az uraság erdejében vadászni nem fog. Tulajdon vetéseiket, a sző­lőiket azonban ezután sem fogják engedni a vadak által bitangol­ni". A csákberényiek nyilatkozata nem bizonyult egyértelműnek, földjeik védelmére hivatkozva kihágásaik jogosságát és további folytatását mondották ki. így történt, hogy a küldöttség eltávozta után, április 24-én az uradalom vadászai és az erdőben vadászó csákberényiek között összetűzésre került sor. A tűzharc, a vereke­dés során „a tolvaj puskásokból néhányan... tetemesen megsebe­síttettek". Az összetűzésről értesülő csákberényiek a Lamberg­kastély udvarára is betörtek, s a vadászok kiadását követelték. A helység földesura, Lamberg Rudolf, a dorongokkal, husángokkal ellátott lakosokat személyes közbelépésével csillapította le. A sor-

Next

/
Thumbnails
Contents