Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán
A bicskei és a mányi „communisticus" mozgalom lecsendesítésére katonaságot vezényeltek a járás felső kerületébe. A katonaság állandó jelenléte azért is szükséges ezen a területen - mondotta a megyei küldöttség - mert már több ízben is tanújelét adták, hogy „a rendzavarásra igen nagy hajlammal bírnak". Csabdin április 13-án jelent meg a katonaság, a megyei küldöttség tagjai azonnal megkezdték a letartóztatásokat, a mozgalomban részt vettek kihallgatását. A tanúvallomások egyértelműen bizonyítják, hogy jogi helyzetükkel nem voltak tisztában, úgy vélték, a bicskei, a mányi s más úrbéresekkel azonos helyzetűek, s az úrbéri tartozások alól ők is mentesültek. Nyáry Pál írnokának, Szívós Zsigmond ügyvédnek ezt a következőképpen fogalmazták meg: „...ők csak olyan úrbéri jobbágyok, mint a már felszabadított társaik, csak hogy egyedül házzal s nem egyszersmind telekkel is bírván, mint házas zsellérek teljesítették úrbéri tartozásaikat". A megyei küldöttség tagjai előtt az is bizonyossá vált, hogy a földosztó mozgalmat a pesti események is befolyásolták, ugyanis március végén - április elején a zsellérek közül többen Pesten jártak, s az ott megismert forradalmi eszméket társaik körében is terjesztették, a magukkal hozott forradalmi tartalmú röpiratokat a templom ajtajára is kifüggesztették. A mozgalom elfojtásában tevékeny szerepet vállaló küldöttek a puszta lakóinak értésére adták: a törvény, tekintettel arra, hogy nem úrbéresek, hanem nemesi telken lakók, rájuk nem vonatkozik. Ezután is aszerint tartoznak szolgálni, ahogy földesuraikkal - akár szóban, akár írásban - megegyeztek. Csabdi és Vasztélypuszta házas zselléreinek sorsán „a nemes hazafiak" tehát nem segítettek, a jobbágyfelszabadításról szóló törvény értelmében a „szabadság sáncain" kívül rekedtek. Bicske, Csabdi, Mány és Vasztélypuszta parasztságának áprilisi mozgalma a felülről végrehajtott forradalom ellentmondásainak következménye volt, s az áprilisi törvények egyik alapvető hiányosságára mutatott rá: a zsellérek föld nélkül maradtak, üres batyuval lépték át a polgári átalakulás küszöbét. 62
