Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

Az iszkaszentgyörgyi Bajzáth uradalom parasztsága április végén szállt szembe a feudális maradványokkal. Lerombolták az iszkaszentgyörgyi határt Atyapusztától elválasztó határköveket. A szerződéses földjeik után járó szolgáltatásokat - a mohaiakkal együtt - megtagadták. Marháikat az uraság bekerített kertjében legeltették, majd a kert sövényét lerombolták és elégették. Május 2án éjszaka a kastély angolparkjába terelték állataikat. A szőlőmüvelők is csatlakoztak a mozgalomhoz, hegygyűlésükön a szőlőhegyi artikulusokat nem engedték felolvasni, az új törvények felolvasását követelték, aminek az lett a következménye, hogy a szőlőművelők körében elégedetlenség robbant ki, s a hegygyűlés eredménytelenül oszlott fel. Gúttamási helység lakosai pedig az uradalom erdejében legeltettek. A földesúri jog „megsértésével" valós problémára hívták fel a figyelmet, nevezetesen: a legelők elkülönítése még „nem történt meg, s a közös legelő marháik eltartására nem volt elegendő". Az uradalom a guttamásiakat nem tudta kiűzni az erdőből, a tiszttartó előtt kijelentették; a legeltetést „tovább is tenni fogják, mert arra nagyobb úrtól, mint a földesuraság és a vármegye, nyertek... utasítást".

63 Az iszkaszentgyörgyiek, mohaiak és gúttamásiak lecsendesítésére, az áprilisi törvények ismételt értelmezésére a megye Viczenty főszolgabírót rendelte a helyszínre. A főszolgabíró a cenzuális földek ügyében a helységek elöljáróival tárgyalt, s felszólította őket; teljesítsék a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, ellenkező esetben bérleti földjeiket adják vissza az uradalomnak. Az elöljárók azonban a Szent György napján (április 24.) letelt szerződést nem újították meg, a kérdéses szántókat sem adták vissza, sőt szolgálataikat sem teljesítették. A háromévenként megújított szerződés értelmében a bérlők kézi vagy igaerő szolgálattal tartoztak az uradalomnak. Most az Atyapusztán lévő földek úrbéres voltát hangsúlyozták, s az áprilisi törvényekre hivatkozva magukénak vallották. Eredménytelennek bizonyult a főszolgabíró eljárása. Az aratás időszakában ismételten fellángoltak az ellentétek; az iszka-