Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A reformkor másfél évtizede

bíztak meg. Alapvetően három: a zsidók emancipációjáról, a szabad királyi városokról és a kereskedelemről alkotott törvényjavaslat hozta mozgásba a város társadalmát. A polgárok, főként a kereskedők és a céhekbe tömörült kézműiparosok tiltakoztak az izraeliták polgárjoga ellen. A városházán aláírásokat gyűjtöttek, feliratot szerkesztettek, amelyet a királyhoz és az országgyűléshez akartak eljuttatni. A tanács a tiltakozó felirattal nem értett egyet, sőt annak elküldését szükségtelennek tartotta, mert a főrendek visszautasították a zsidókról alkotott törvényjavaslatot. A polgárok jelentős része szembefordult a tanáccsal; 1844 áprilisában a városháza tanácstermében üléseztek, tanácskozásukkal azonos időben lázadást szító, gyújtogatással fenyegető, a magisztrátus tekintélyét sértő tartalmú röpiratok terjedtek el. Az eseményeket „tanácsi titkos konferencia" vizsgálta felül. A polgármester vezetésével a tanácsnokok és a városkapitány három napon át üléseztek, kihallgatták az események részeseit, majd ítéletet hirdettek. Király György szabómestert 12 napi fogságra ítélték. Simli József és Horváth József képviselők ellen büntetőpert indítottak. Herrmann Pált, a szabócéh mesterét, ifj. Horváth József tobakosmestert, Gyurkovits János szűrszabót és Szakály csizmadiát a tanácsi titkos konferencia dorgálásban részesítette, mert Cecére akartak utazni „Madarász úrhoz", hogy „ezen veszedelmes állapotban tanácsot kérjenek".

17 A magisztrátus eljárásából, de a későbbi határozatokból, követutasításokból is egyértelműen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem a zsidó kereskedőket és iparosokat védelmezte, hanem a tekintélye ellen irányuló és a választópolgárok néhány tagja által is támogatott kézműiparosok szervezett fellépését torolta meg. A városban uralkodó zsidóellenes hangulat ellenére 1844 májusában 6 kereskedő (gabona- és lisztkereskedők) és iparos kért letelepedési engedélyt; a közgyűlés elutasította kérésüket, mert „a zsidóság mesterség és kereskedés űzhetése a polgárság sérelmére lévén".

18 Elterjedt gyakorlattá lett Székesfehérvárott, hogy a polgárjoggal együtt járó bor- és pálinkamérést a polgárok haszonbérbe adták a zsidóknak.

19 A bérbe-