Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A szabadságharc végnapjai

rost terheli. A beszolgáltatások, a rekvirálások mellett a fegyelmezetlen katonai egységek garázdálkodásai is sújtották a városlakókat, elsősorban a földműveseket. Földjeikről a burgonyát, kukoricát elhordták.

402 A város elfoglalása utáni napokban az ellenforradalom terrorja a polgárság gazdasági kiszipolyozásával párosult. A II. tartalékhadtest közel 10 000 katonájának ellátása e folyamat kezdete volt csupán. Kempen altábornagy, kerületi parancsnok, korábbi elhatározását - Székesfehérvár példás megbüntetését - augusztus 27-én váltotta valóra. A lakosságra 60 000 ezüstforint hadisarcot vetett ki. Három pontban összegezte az uralkodóház ellen elkövetett „kicsapongásokat": 1. Székesfehérvár lakói a fekete-sárga zászlókat, a császári hatóságok proklamációit a falakról letépték. 2. Hamvasyt, a város forradalmi szellemű kapitányát, amikor társaival augusztus 7-én visszatért, nem fogták el, sőt eltűrték, hogy a királyi biztos által kinevezett tisztviselőket bebörtönöztesse. Az augusztus 8-án tartott népgyűlésen a polgárság elhatározta a népfelkelést. A felkelés megszervezésére egybehívott újabb gyűlésen az őt támogatók, a „garázdálkodó senkik" vettek részt. 3. Az augusztus 10-i fegyveres összecsapás során nem fogták el Hamvasyt, menekülését is elősegítették. Székesfehérvár nemcsak a népfelkeléssel bizonyította „köztudomásúan rossz szellemét", hanem azzal is, hogy 1849 májusában a függetlenségi nyilatkozat elismerésével egyike volt az ország első városainak. A hadisarcot három egyenlő összegben - az első részt szeptember, a másodikat október, a harmadikat november 10-éig kellett befizetni a hadipénztárba. A fizetési határidők be nem tartása esetén - szólt a fenyegetés - a városban állomásozó egységeket a polgároknál szállásolják el, s minden beszállásolt katona után naponta 20 krajcárt kötelesek fizetni mindaddig, amíg a hadisarc összegét nem törlesztik.

403