Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A szabadságharc végnapjai
Pálffy altábornagy pedig Baranya, Tolna és Veszprém megyéket szállta meg. AII. tartalékhadtest kötelékébe tartozó erők nemcsak Fejér megye egyes részeit, hanem Füredet, Tihanyt, Kenését, Siófokot és Szántódot is megszállva tartották. 400 Nugent tábornagy augusztus 22-én közel 10 000 katona élén érkezett Székesfehérvárra, Burich altábornagy utasítására a városi tanács intézkedett a császáriak élelmezéséről, elszállásolásáról. A katonáknak levest, húst „vastag ételt" és bort rendelt. A háztulajdonosok három napon át ellenszolgáltatás nélkül voltak kötelesek ellátni „őfelsége" győzelmes katonáit. A rendelettel szembeszegülőket naponta 2 Ft büntetéssel sújtották. A katonaság ellátásának terhét a város polgársága viselte, mert a megye tisztikarát a császári biztos meg nem tudta újjászervezni. A megszállók rendeleteit, utasításait kiszolgáló testület hiányában a községeket csak kis mértékben tudták bevonni a város egyre növekvő kötelezettségeinek csökkentése, a terhek arányosabb elosztása érdekében. A katonai raktárak feltöltése is ^ékesfehérvár lakóira hárult. A csizmadiáktól, vargáktól ellenszolgáltatás nélkül elvették a kész lábbeliket: 755 pár csizmát és 93 pár sarut. Burich altábornagy a lakosoktól 2Gu pár lábbeli, követelt. A tanács küldötts^" a eredmény nélkül j^it a császári biztosnál, majd a tábornoknál. Ismételten a parancs teljesítésére kötelezték a várost. 401 Nugent parancsa újabb teherrel növelte a város polgárságának gondjait. A megyeházát a sebesült, beteg katonák nagy és egyre növekvő száma miatt kórháznak rendezték be. Az ideiglenes k' Vz berendezése, felszerelése (áev^k, szalmazsákok, lepedők, takarók) a város feladata volt. Sem a katonai, sem a polgári hatóságok nem adtak helyt a polgármester kérel^nek, az újabb teher alól nem mentették föl a várost. Sőt Baar Györgyöt öt császári vadasz kísérte a városházára, mindaddig katonai őrizet alatt tartották, amíg a polgárok 100 ágyat felszerelve nem szállították a megyeházára. Hamarosan megérkezett a császári főparancsnokság rendelete, mely szerint a megyeházán elhelyezett beteg, sebesült katonák élelmezése, kezelésük költsége, az orvosok és az ápolók fizeí^ ? is a vá-