Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye ideiglenes megszállása
tonság helyreállítása, az elégedetlenség megfékezése szükségessé tette a székesfehérvári helyőrség megerősítését is. A megye megszállásának első hónapjaiban nemcsak a hűségnyilatkozat késztette ellenállásra a települések lakosságát, hanem az állandóan fokozódó katonai terhek is, amelyek nemegyszer visszaélések sorozatával párosultak. A megszállóknak és az őket kiszolgáló tisztviselőknek állandóan számolniuk kellett a nép most még elszigetelten jelentkező ellenállásával. A közbiztonság helyreállítására Érdre és Ercsibe kirendelt szolgabíró betiltotta ugyan a nád- és erdőpusztításokat, de az érdiek Pálinkás István és Tolnai Vince vezetésével szembefordultak a kerület elöljárójával. Pálinkás és Tolnai kijelentették, hogy Jelacic az erdőt nekik ígérte, a favágást is engedélyezte, sőt az erről szóló iratok a bírónál megtalálhatók. A szolgabíró utasítására az érdiek vezetőit nem sikerült letartóztatni. A Tolnai házában együttlevő csoport ki is jelentette: őket többé a megye el nem fogja, mert mindig együtt lesznek és magukat védelmezni fogják. Győry szolgabíró azonnal karhatalom kirendelését kérte, s az érdiek mozgalmának méreteit látva meg sem kísérelte a császári manifesztumok és proklamációk kihirdetését. 320 A katonai terhek növekedése is az ellenállás irányába hatott. Székesfehérvárott a katonatartás ellen panaszkodtak a Zámolyi és a Királykút utcai lakosok. A tanács érdemben nem foglalkozott panaszukkal, de nem is foglalkozhatott, mert a város katonai parancsnokának hatáskörébe tartoztak az élelmezéssel, elszállásolással kapcsolatos vitás kérdések. A magisztrátus is súlyos anyagi gondokkal küzdött. Viselte a katonai kórház költségeit, holott az 1848 szeptemberében létesült intézet fenntartását a kormány vállalta. Korábban a városban levő beteg, sebesült katonákat a budai katonai főkórházban kezelték, s helyben csupán egy, a gyengélkedők részére fenntartott szoba volt. A kórházi költségek elengedését az indokolta, hogy a közigazgatással összefüggő kiadásokat csak kölcsönökkel tudták biztosítani. Végül a császári biztos közölte a tanáccsal, hogy a katonai kórház kiadásait mindaddig,
