Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye ideiglenes megszállása

lenteni, hogy az „a pártütő főnökök zsarnok hatalmaskodásuk benyomása alatt eredett, érvénytelen lévén, annak semmi törvényes következtetést tulajdonítani teljességgel nem lehet". Tehát az ezredes számára primer fontosságú volt a bizottmánynak, mint törvényes hatóságnak a funkcionálása, hogy azt az ellenforradalom törekvéseinek és céljainak alávethesse. Január 13-ára a megyeháza nagytermébe rendelte a bizottmány, a tisztikar és a községi elöljáróságok tagjait. A délelőtt 10 órakor kezdődő ülésen megjelentekkel tudatta célját is, azt, hogy feltétlen hűségnyilatkozatot követel. Az igen feszült politikai légkörben zajló ülésen - többen az ellenállás lehetőségét is fölvetették - megfogalmazott nyilatkozat, a város hűségnyilatkozatához hasonlóan, nem a feltétlen behódolást tükrözte: „O császári, királyi felségének dicsőén országlott elődei iránt, a hazai törvények értelmében e megye mindenkor tántoríthatatlan hűséggel viseltetett. Úgy mi is őcsászári, királyi felsége Ferenc József, mint a pragmatica sanctio értelmében urunk és királyunk iránt tántoríthatatlan hűségünket és hódolatunkat fennálló törvényeink értelmében ezennel ünnepélyesen kijelentjük, azon teljes és benső meggyőződéssel, hogy őcsászári, királyi felsége hazánkat törvényeink szerint fogja kormányozni." A megyeháza előtti téren felsorakozott gyalogság és tüzérség fenyegetésétől megrettent bizottmány nyilatkozatával Petrichevich nem volt megelégedve, mert annak általa kifogásolt része Ferenc József „elődei iránt a hazai törvények értelmében e megye mindenkor tántoríthatatlan hűséggel viseltetett" - az uralkodót ellenségnek tekintette. A fentieket már csak azért sem fogalmazhatta meg a bizottmány - vélekedett az ezredes -, mert az elmúlt hónapokban szembeszállva a király akaratával a „forradalmi párt" utasításait és rendeleteit teljesítette. A hűségnyilatkozat aláírása után a császári ezredes feloszlatta a bizottmányt. Katonai felügyelet alá helyezte a megyei adminisztrációt is, és rendkívüli állapotot léptetett életbe. A katonaság ellátása, az adók behajtása, az uralkodói manifesztumok kihirdetése a tevékenységét megkezdő tisztikar feladata volt. Rögtönítélő törvényszék elé állíttatta