Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye ideiglenes megszállása
Petrichevich mindazokat, akik a népet felkelésre ösztönzték, megtámadták a császáriakat és I. Ferenc József ellen izgató, lázító beszédeket tartottak. Utasítást adott a megyei klubok, kaszinók, egyletek bezárására. Az Országos Honvédelmi Bizottmány által lefoglalt javakat felmentette a zár alól. Ugyanakkor szigorúan ellenőriztette a törvényhatóság pénztárainak kezelését és felhasználását. Az említett eszközök segítségével kísérelte meg szétzúzni a szabadságharc politikai és gazdasági erőtartalékait. 312 Windisch-Grätz tábornagy, az osztrák hadsereg főparancsnoka január 17-én nevezte ki Fejér megye és Székesfehérvár szabad királyi város ideiglenes császári és királyi biztosává a Tolna megyei, konzervatív politikai nézeteiről ismert középbirtokost, Gyulai Gaál Edét. A teljhatalommal felruházott császári biztos elsődleges feladata a közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezése volt. A hivatalok forradalmi szellemű tagjait fölcserélte az aulikus, az ellenforradalom célkitűzéseit kiszolgáló tisztviselőkkel. Közjogi és politikai természetű kérdésekben közvetlenül Windisch-Gratztől kapta az utasításokat. Fejér megyében a Habsburghatalom kiépítése érdekében kérhette - és kérte is - a katonai hatóságok támogatását. A megyeszékhelyre érkező Gyulai Gaál haladéktalanul munkához látott. A katonai parancsnokságtól átvette a közigazgatás irányítását, az adminisztráció átszervezését. Megerősítette Petrichevich korábbi utasításait, ismételten elrendelte a bizottmányok tevékenységének azonnali beszüntetését. Felszólította a községek elöljáróit, hogy I. Ferenc József iránti „hódolatukat és tántoríthatatlan" hűségüket fogalmazzák meg. A csendháborításokért is a helységek vezetőit tette felelőssé. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezésében a megye alispánjai támogatták. Zlinszkyt a belügyek irányításával, rendelkezéseinek végrehajtásával, a pénztárak és az adók beszedésének felügyeletével bízta meg. A kiadások felülvizsgálata az alispán elnöklete alatt működő gazdasági választmány feladata volt, de a jelentősebb, a rendkívüli kiadások feletti döntés jogát a császári biztos magának tar-
