Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A reformkor másfél évtizede

dominált a megyében. A jómódú parasztság, az egésztelkesek és az azon felüliek rétegéhez csupán 397 családfő tartozott. Az elszegényedés, a zsellérsors leginkább az egynyolcad telkeseket fenyegette, hiszen igaerő hiányában földjeiket nem tudták megművelni. A gazdag paraszti réteg megerősödését az is elősegítette, hogy soraikból kerültek ki az úri terhek egy részétől mentes falusi elöljárók. A falusi lakosság rétegeződése a század harmadik-negyedik évtizedében felgyorsult, ugyanakkor a parasztság antifeudális harca megélénkült, majd az 1848-at megelőző években állandósult.

5 Harc folyt a szabad bíró- és jegyzőválasztásért (Mór), a hatalmukkal visszaélő elöljárók elmozdításáért (Adony, Ercsi, Dunapentele). Az osztályharc legélesebben az úrbéres és a majorsági földek elkülönítésének kérdésében csúcsosodott ki. A század második negyedében gyors ütemben folytak a tagosítások. A földesurak visszaélései, a legjobb minőségű szántók, rétek és legelők elvétele, azoknak az uradalmi földekhez történő csatolása a parasztság ellenállásába ütközött. A helységek sorra tiltakoztak, pert perre halmoztak, a megye és a helytartótanács döntésétől várták sérelmeik orvoslását. Nemegyszer pénzt, fáradságot nem kímélve az uralkodóhoz, a „jó király"-hoz fordultak. Az 1848 tavaszán fellobbant parasztmozgalmak sora bizonyítja - még a befejezett rendezések esetén is -, hogy a tagosítások során a földművelők „tetemes" károkat szenvedtek. Az úrbéri szabályozás által kiváltott jelentős megmozdulásra került sor Dunapentelén, ahol kimutatható az 1836. évi úrbéri törvények hatása. A „lázadás" vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt, aki az 1832-1836. évi „honi nyelven" megjelent törvénykönyvet Pesten megvásárolta. Visszatérve a mezővárosba, házánál gyülekezett néhány jobbágy és zsellér. 1836 decemberében már a lakosság jelentős része Szórád mellett sorakozott fel, követeléseiket is megfogalmazták: síkraszálltak az 1808. évi úrbérrendezés törléséért, mert azt a földesurak a jobbágyok ellenállása dacára önkényesen vezették be, s 1826-ban, a falu (Dunapentele 1833-ban nyerte el a mezővárosi rangot) vezetőinek közremű-