Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Nemzetőrök, újoncok, honvédelem

második kerületében az önkéntesek „igen gyéren", összesen 8-an jelentkeztek. Csurgón a jegyző (Szabó János) személyes példamutatása ellenére eredménytelen volt a toborzás. Isztiméren, Balinkán és Gúttamásiban senki sem lelkesedett, Kúti helységben is járt a toborzó küldöttség, de a férfiak jelentős része aratással, csépléssel volt elfoglalva. A seregélyesi, perkátai és sárosdi nemzetőrök egységesen léptek fel. Nyíltan nem tagadták meg a szolgálatot, de kijelentették: bizonytalan időre „magukat el nem ígérhetik". Vállalták azonban, hogy 10 hétre az önkéntesek közé belépnek, de a szolgálatuk letelte után ragaszkodnak felváltásukhoz. Pákozdon a lelkesedés ellenére többen visszaléptek, sorshúzást követeltek. Nagy Károly szolgabíró a toborzás eredménytelensége láttán - Gárdonyban 17, Pákozdon 3, Zámolyon 2, Sukorón 1 nemzetőr jelentkezett - felvetette, hogy a bizottmány határozza meg az egyes helységekből kiállítandó önkéntesek számát. A toborzás csupán egy helységben, Csákváron járt sikerrel. A mezőváros lakói közül augusztus 23-án 135, augusztus 27-én 35 fő jelentkezett. Csákberényben 19 nemzetőr csatlakozott. A bizottmány a két helység önkénteseinek összevonását rendelte el, hogy a fegyvergyakorlatokat minél előbb megkezdhessék. A megyei főorvos és Ferdinánd őrnagy alkalmasságukról győződött meg. Szeptember 2-ig 548 önkéntest írtak össze a szolgabírák, a megyei nemzetőrök közel 6%-át. Az önkéntes nemzetőrök vagyoni helyzetét, rétegződését nem vizsgálhattuk, ugyanis a fennmaradt összeírások nem tüntetik fel osztályhelyzetüket. Életkoruk, alkalmasságuk fontosabbnak bizonyult, mint vagyoni helyzetük rögzítése. A csákvári önkéntesek közül 106 fő volt hadviselésre alkalmas, s ez esetben a megyei felülvizsgáló küldöttség feltüntette osztályhelyzetüket. 26 telkest és 50 „atyai hatalom" alatt levőt, 18 kézmüiparost és legényt, 8 zsellért és 1 tanulót találunk közöttük, de a haza védelmére fegyveres szolgálatra jelentkezett a kerületi szolgabíró, a református lelkész és a tanító is.

156 Az összeírás, majd a későbbi jelentések is bizonyítják, hogy az Önkéntesekre Ügyelő Bizottmány felülbírálta korábbi rendeletét, amellyel