Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Nemzetőrök, újoncok, honvédelem

a nemzetőr-kvalifikációval nem rendelkezőket kizárta az önkéntesek sorából. Szeptember l-jén a megyebizottmány pedig határozatban erősítette meg: minden „becsületes jellemű egyén" felvehető.

157 A toborzásnál felmerült konfliktusok ismeretében megállapíthatjuk; későn született meg a döntés. Lovasberényben azok, akik nem feleltek meg a nemzetőrökkel szemben támasztott követelményeknek - és korábban önkéntesnek jelentkeztek -, a mezővárosban toborzott szabadcsapathoz vonultak be.

158 Újból az osztályellentétek jelentkeztek. A pákozdi önkéntesek elégedetlenségüknek adtak hangot. Megtagadták a kiindulást. Az urak helyett nem vonulnak táborba, jelentették ki a jegyző előtt. A szolgabíró véleménye szerint az önkéntesek közül többen a haza megvédését „hitegetésnek s csalásnak" tekintik. Moha önkéntesei is megtagadták a bevonulást, az elöljárók azzal az indoklással kérték felmentésüket, hogy az otthon maradók az őszi betakarítási munkákat nem tudják elvégezni. Csurgón megtámadták a jegyzőt, s azzal fenyegették meg: ha elmegy az önkéntesekkel, akkor helyébe azonnal más jegyzőt választanak.

159 Az ellentétek új forrását jelentette az önkéntesek összevonását elrendelő határozat. Mórt és Seregélyest jelölték a fegyvergyakorlatok színhelyének. Az Önkéntesekre Ügyelő Bizottmány javaslatát a megyei törvényhatóság nem hagyta jóvá, hiszen az említett mezővárosokban az önkéntesek megjelenésével a rendfenntartást nem tudták biztosítani. Biztonságosabbnak vélték a megyeszékhelyen elhelyezni őket. így a rendszeres felügyeletet és ellenőrzést is meg tudták szervezni. Az elhelyezés gondjain a magisztrátus segített, a városi laktanyát átengedték a megyei önkénteseknek, s korlátozott mennyiségben fegyvereket bocsátottak rendelkezésükre. A fegyverek biztosítása, s Székesfehérvárra bevonultak felszerelése alig megoldható feladatok elé állította a megyét. Az önkéntesek felszerelésére kivetett rendkívüli adó behajtását nem tudták realizálni. Kölcsön felvételét, a megyei pénztárak felhasználását határozták el, s a Pénzügyminisztérium támogatását is sürgették. Kossuth engedélyezte a „haza oltárára" gyűjtött 1500 Ft