Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése

növekedés kihatott a népesség létszámának kedvező alakulására is: 1856-ban 2855, 1869-ben 3263 volt az állandó lakosok száma. A nagyközség lakóinak felekezeti megoszlásában is változások bontakoztak ki, határozottá vált a római katolikus hitet követők gyarapodása. 1869-ben 857 római katolikus, 2250 református, 46 evangélikus és 110 izraelita népesítette be a települést. A belterületen 462 lakóépületet írtak össze, s egy lakóépületre több mint 7 lakos jutott. A korszak általános lakóépülete 1 szobából, 1 konyhából és kamrából állt. Döntő többségük vert falból épült, kőből és vályogtéglából mindössze 56, szilárd építőanyagból csupán 24 lakóház. (Sárból épült vert falú épületek száma 390 volt.)

45 A mezőgazdaság általános helyzetére utalnak az 1850-es évek első felében elkészült földmérési táblázatok, termésbecslések, a dűlők és mezők leírásai. A statisztikai adatok szerint a nagyközség határa megközelítette a 13000 kat. holdat, amelyből 8500 kat. hold volt a szántók, 600 kat. hold a rétek, 2500 kat. hold a legelők, 750 kat. hold az erdők és 340 kat. hold a szőlők területe. A szántóföldeket minőségük szerint három osztályba sorolták. Az első osztályú szántókat háromévenként ugarolták, pihentették, s 6-8 esztendőnként trágyázták. Rendszerint őszi búzával és rozszsal, a tavasziak közül árpával, zabbal és kukoricával vetették be. Az elvetett mag a 6-7-szeresét termetté. A földtermési táblázatok adatai szerint az első osztályú szántókat az első esztendőben búzával, a második évben árpával és zabbal, a harmadikban kukoricával és bükkönnyel vetették be, s a terület 1/8 részét pihentették, majd a szántás előtt megtrágyázták. A másodosztályú szántók az elvetett mag 5-6-szorosát termettek, s néhány dűlőről megjegyezték, hogy azokat a nagy távolság miatt rendesen nem trágyázták. Az első évben búzát és kétszerest (búza és rozs keveréke), a másodikban árpát és zabot, a harmadikban kukoricát és bükkönyt termesztettek, s az ezen osztályú szántók közel 1/6-át pihentették. A harmadik osztályba sorolt szántók az elvetett mag 3-4-szeresét termettek, s az első két esztendőben kétszerest, rozsot, zabot és kukoricát termesztettek. A harmadikban 1/4 részét bükkönnyel