Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgári társadalom konszolidációja

zások mellett sor került egészségügyi, szociális beruházásokra is. Az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében 1928-ban létesült az első mélyfuratú kút, 1935-ben újabb két mélyfuratú kúttal bővült az egészséges ivóvizet biztosító program.

110 Nem kerülte el a képviselő-testület figyelmét a település elhagyottjait befogadó szegényház felújítása sem, ugyanis az épület szobája és konyhája a közegészségügyi követelményeknek nem felelt meg. A felújításra 400 pengőt biztosítottak.

111 Rendszeresen napirenden tartotta a testület a tűz elleni védekezés újjászervezését és mind hatékonyabbá tételét. 1921-ben 42 fővel működött az önkéntes tűzoltótestület. Jelentős sikert értek el az 1922. évi tűzoltóversenyen, a Sárbogárdon versenyzők között második helyezést értek el. 1926-ban a fából készült lajtok helyett vaslemezből készülteket vásároltak, majd 5000 pengőért a kor színvonalának megfelelő tűzoltófecskendő beszerzésére került sor. 1929-ben motoros tűzifecskendőt vásároltak.

112 A római katolikus lelkész és a hívek szorgalmazására a vizitációs nővérek rendje telepedett meg a községben. A kétszintes épület, amely 1932-ben került átadásra, nemcsak a nővéreknek, hanem római katolikus leányiskolának is otthont adott.

113 Folyamatosnak tarthatjuk - a gazdasági válságok ellenére is a nagyközség kibontakozását; a XX. század első fele megkövetelte beruházásokkal, amelyek több esetben egyszerre és egy időben valósultak meg, Polgárdi Fejér megye - és különösen a Délnyugat-Mezőfóld - dinamikusan fejlődő térségévé vált. Ezzel függött össze, hogy ismételten az országos állat- és kirakodóvásárok számának felemelését kérték. 1928-ban a községben lévő állatok száma: 1515 szarvasmarha, 781 ló, 2187 sertés, 1835 juh. Évente átlagosan 350 szarvasmarhát és 250 hízott sertést szállítottak vasúton Budapestre. A vásári forgalomra utaló adatok; 1923 és 1927 között gazdát cserélt 4000 szarvasmarha, 2000 ló, 500 sertés. A térség vásártartási joggal rendelkező települései: Lepsény, Sárkeresztúr, Enying, Siófok, Balatonfőkajár, Kisláng, Székesfehérvár és Várpalota. A felsorolt települések az év különböző időszakában 38 vásáros nappal rendelkeztek. A vá-