Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A polgári társadalom konszolidációja
sártartási joggal felruházott települések ugyan nem tiltakoztak a Polgárdiban engedélyezett vásáros napok további kettővel történő szaporítása ellen, annak ellenére nem kapott engedélyt további vásárok tartására a nagyközség, hogy közlekedési viszonyai megfelelőek voltak, s marharakodó vasúti állomással rendelkezett. 114 A polgári társadalom konszolidációját az 1930-ban végrehajtott népszámlálás is tükrözi. Polgárdi területe 13414 kat. hold, népessége 4393. A lakosság felekezet szerinti megoszlása: római katolikus 2493, görög katolikus 8, református 1714, evangélikus 54, izraelita 56, unitárius 68. A lakóházak száma 860, közülük téglából és kőből 77, kőalappal, vályog- vagy sárfallal 437, vályogból és sárfallal 341, fából vagy más építőanyagból 5 épült. Nemcsak a belterületen tapasztalunk a népesség létszámát illetően dinamikus kibontakozást, hanem a külterületi lakott helyeken is. Alsósomlyón 143 fő, Annapusztán 49 fő, Bálintmajorban 146 fő, Bálinttelepen 556 fő, Gyulamajorban 110 fő, Ilonatelepen 173 fő, Ipartelepen 113 fő, Kiscséripusztán 87 fő, Lászlómajorban 64 fő, Nagycséripusztán 97 fő, Polgárdi-Tekerespusztán 56 fő, az egyéb külterületeken 323 fő élt. 115 Figyelmet érdemel a bel- és külterületi lakosság megoszlása; az össznépesség 58,5%-a a belterületen, a külterületeken a népesség 41,5%-a élt. Az adatsor is azt bizonyítja, hogy a közigazgatás működtetésében az uradalmak és a képviselő-testület együttműködése elengedhetetlenül szükséges volt. Nem változott a képviselő-testület összetétele a két világháború közötti időszakban; a 40 főből álló testület felét a legtöbb adót fizetők (virilisek) alkották, a további 20 főt a választójoggal rendelkezők közül választották. Az 1920-as évek közepétől a virilisek a következők 116 Batthyány Lajos gróf, földbirtokos, Batthyány Gyula gróf, földbirtokos, Dr. Lőwy Károly ügyvéd, Dr. Szőke Gyula ügyvéd,
