Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése

János fülei plébános jelentéséből tudjuk, hogy a horvát hadak raktárnak használták az akkor már romos épületet. Az új templom felépítése érdekében az első határozott akaratot 1853-ban Batthyány István tette. Kijelentette, hogy azon a helyen, ahol elődje, Batthyány Imre a kápolnát emeltette, megépítteti a hívek által várva várt templomot. A régi alapfalak jelentős részét lebontották, hasonló sorsra jutott a szentély is. Majd a szerkezetében megújult tartófalakhoz egy oldalhajót emeltek, s az új templom tornyai a tetőzetnél nem törtek magasabbra. A kivitelezést Schlett György kőműves és Riegler György ács irányította, a felügyelettel összefüggő feladatokat Vodicska Sámuel uradalmi tiszttartó látta el. A templomot Farkas Imre megyés püspök 1853. augusztus 21-én szentelte fel. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolta, amint az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, s az első Árpád-házi királyunk lett a templom védőszentje is. Nem késett az önálló római katolikus lelkészség megszervezése sem, 1863-ban lelkészséggé szerveződött, s első plébánosává Feld Antalt nevezték ki.

48 Nemcsak a templom felépítése, hanem a római katolikus iskola tanítójának sorsa, anyagi helyzete is lekötötte a hívek figyelmét. Az 1850-es évek második felében Vajda Ignác oktatta a római katolikusok iskolaköteles gyermekeit. Az összeírás során 82 tankötelest regisztráltak; Polgárdiban (a belterületen) 28 fiút és 29 leányt, Belmajorban 10 fiút és 6 leányt, Felsőmajorban 2 leányt és 2 fiút, Erzsébetmajorban 2 fiút, Erdőmajorban pedig 3 leányt. Az iskola épülete egy tanteremből állt, s a tanítás naponta 6 órában folyt oly módon, hogy a nagyobbak délelőtt 3 órát, a kisebbek pedig délután 3 órát töltöttek az iskolában. Vajda Ignác tanító lakása 2 szobából, 1 konyhából, kamrából és gazdasági épületekből állt. Jövedelme rendezetté és rendszeressé vált. Javadalmi földjeinek éves hozama 40 forint és 45 krajcár volt, a természetbeni juttatások értéke meghaladta a 118 forintot, készpénzbevételei megközelítették a 60 forintot. Az egyházi, templomi szolgálatok ellátásáért több mint 4 forint illette meg. A tanító látta el a kántor és a harangozó feladatait is.

49