Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése
A pusztai népesség gyermekeinek oktatásában is változás következett be; 1851-ben idős Batthyány István Kiscséripusztán római katolikus népiskolát alapított. 50 A református hívek összefogását az bizonyítja, hogy a XIX. század első negyedében az egytantermes iskolát egy újabb tanteremmel bővítették, s 1868-tól már három tanítót alkalmaztak. A tárgyalt időszakban 200-220 gyermek látogatta a református népiskolát. 51 A polgári átalakulás első két évtizedét az alábbiakban összegezhetjük. A belterületen 2785-en, a külterületeken 478-an éltek. A népesség műveltségére utaló adatsor szerint olvasni tudott 24 férfi és 95 nő, olvasni és írni tudott 1116 férfi és 1003 nő, analfabétának minősítettek 504 férfit és 520 nőt (az utóbbiak zömében tanköteles kort még el nem értek és a népiskola alsó osztályaiba járók közül kerültek ki). Polgárdihoz, a belterülethez tartozó földek meghaladták az 5700 magyar holdat, amelyből a szántók 4383 magyar holdat tettek ki. Az uradalmi területekhez tartozott Belmajor, Lászlómajor, Tekerés, Felsősomlyó, Cséripuszta, Lajosmajor és Alsósomlyó. A belmajori gazdaság, amelyhez Tekerés és Lászlómajor tartozott, megközelítette a 3700 magyar holdat. A cséri gazdaság Lajosmajorral együtt közel 300 magyar holdat tett ki. A felsősomlyói gazdaság mindössze 680 holdból állt, azonban az alsósomlyói megközelítette a 2500 holdat. Az önálló gazdasági egységet képező Erzsébetmajor területe 1700 magyar holdat (1 magyar hold = 1200 négyszögöl) tett ki. 52 A XIX. század második felének első évtizede nemcsak a gazdasági gyarapodás esztendeit, hanem a polgári közigazgatás kiépülését és megszilárdulását is jelentette. A települési önkormányzatokról szóló törvény értelmében Polgárdi nagyközségi státuszt kapott, azaz a helyi közigazgatással összefüggő feladatokat önállóan oldotta meg. 1872. január l-jétől képviselő-testülete és elöljárósága a település belső ügyeit a törvények betartásával és betartatásával intézte. Az első polgári kori községi törvény megalkotására 1871-ben
