Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Madeirai emlékek (Károlyi József gróf)

Madeira Az én hajóm, az Ardeola, amelyen a száműzött királyi család után siettem, március 20-án, kora hajnalban, két kis sziget mellett haladt el, majd a magyar történelemben immár olyan tragikus jelentőségűvé emelkedett főszigethez, Madeirához közeledett. Madeirának nincsen öble, csak egy kis mólóval fedezett kikötője. A nagy hajók körülbelül egy kilométerre a parttól állnak meg, kint a tengeren. Fővárosa, Funchal, lent fekszik egészen a tengerparton. A város legnagyobb része síkságon terül el, egy része kapaszkodik csak meredeken a hegyoldalra fel. A kikötő és a város képét buja növényzet teszi tropikussá. A hegyoldalban, mely a funchali kikötőtől északkeletre fekszik, kőfalak között kis utak szaladnak fölfelé. A szőlők egymást érik, köztük villák. A Funchal fölött uralkodó hegyet röviden csak Monte-nak hívják. Hatalmas temploma körül, mely a sors különös játéka folytán egy magyar királynak ad ideiglenes nyughelyet, kis falu terjeszkedik. Munkások lakják, akik lent a gyárakban dolgoznak. Fogaskerekű vasút közlekedik fel a Monte-ra, de csak reggel, amikor a munkások lejönnek és este, amikor visszatérnek otthonaikba. Madeira szigetének körülbelül 100 ezer lakosa van. A hegyeken keresztül országút szeli át az egész szigetet, mely a portugál anyaországhoz tartozik. Püspöki székhely, és egy magas rangú katona áll, mint kormányzó a sziget élén. Lakossága keverék nép. Eredetileg spanyolok voltak, akikhez később germán és szláv elemek vegyültek. Még ma is van két szláv falu. Bár most valamennyien portugálul beszélnek, azért jól fel lehet ismerni a különböző nemzetiségeket. Funchalban több állam konzulátussal képviselteti kereskedelmi érdekeit. 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchiát Bianchi, trieszti származású úr képviselte, mint konzul. Megérkeztemkor is ott tartózkodott.