Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

sohasem tagadta meg. így például az Összetartás Társaskörben még 1933. március 23-án tartott előadásában és hivatkozott rá, hogy mind Apponyi Albert, mind ő negyvennyolcas függetlenségiek voltak, és csak nehezen barátkoztak meg az Ausztriával való szoros összeköttetés gondolatkörével. „De csak a nemgondolkodók következetesek - mondja - holott a következetesség nem tartható, ha az a nemzet vitális érdekeinek a rovására megy".

58 A jogfolytonosság eszméjét tekintve Apponyi nyomdokain jár, akinek a jogfolytonosságról tartott egyik beszédét a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége ki is adta. Károlyi felfogása szerint a nehéz gazdasági viszonyokból és a közélet terén mutatkozó zavarokból csak az alkotmányosság kilenc évszázados útján lehet kilábalni; alkotmányosság és jogfolytonosság vezethet csak a gazdasági jólét felé. Ehhez pedig nagyobb gazdasági és vámpolitikai egységet kell keresnünk - mondja -, és ebből a megállapításból lehetetlen volna nem kihallani az egykori Monarchiával és a dinasztiával való szorosabb kapcsolataink helyreállításának szükségességét. így olvasható az 1933. március 25-én a Magyar Nők Szentkorona Szövetségében mondott beszédében.

59 Ennek szükségességét egyre többen és egyre nyíltabban hangoztatják a társadalom alsóbb szintjein is - teszi hozzá -, ám az irányító tényezők bizonyos álszeméremmel kezelik a kérdést, és nem vesznek tudomást a probléma létezéséről. Károlyi szerint nemcsak gazdasági, hanem morális krízis is van az országban. E válságban tisztítótűzként kell hogy hasson a mindenki által elismert királyi tekintély mint példaadó, mint osztályok, népfajok és felekezetek felett álló, Istentől rendelt erkölcsi fórum. Érezzük - fűzi hozzá -, hogy a nemzet többsége királyi tekintélyt kíván. „Nekünk kell ennek alkotmányos útjait egyengetnünk, hideg ésszel és a nemzet iránti felelősséggel; meleg szívvel a nép szenvedései iránt; ha kell, eréllyel, de mérséklettel baráti jobbot nyújtva mindenkinek, aki ezt átérzi... A jelen helyzetben hirdetem én az élet parancsaként az