Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

ernyedetlen hűséget a jog tiszta alapjaihoz". Károlyi gondolatmenetében tehát - és ez egyben a magyar közfelfogásban a joghoz és az alkotmányhoz való történelmi alapokon nyugvó ragaszkodás kifejezése - ismét visszatér az alkotmányosság és a jogfolytonosság általa annyiszor hangoztatott ideájához, amely felfogásának a sarkpontja. Mindez 1933. november 20-án az Ottó-vacsorán, a Vigadóban tartott beszédében hangzik el, amelyet antilegitimista tüntetés zavart meg. A továbbiakban így folytatja: „Ha az alkotmányosság útjáról a nemzet letért, és akár az önkény, akár a forradalom alapjára helyezkedett, mindig ingoványba jutott. Ma a nemzeti élet hullámvölgyében élünk; ez nemcsak az államterület és az alkotmány csonkaságában nyilvánul (meg)". Történeti példákra hivatkozik (a Mohács utáni helyzetre, a török hódoltság utáni időkre, 1849-re és 1867-re) és megállapítja: a nemzet fenntartó ereje bizonyosan meg fogja találni a jog alapján állva az új életforma felé vivő evolúció útját. Tehát fejlődés, evolúció: igen - forradalmi szellem és revolúció: nem. Az evolúció konkrét formáiról beszélni azonban nem lehet - fűzi hozzá - „mert a világesemények forgataga változó". Igaza volt. Tegyük hozzá: 1933 novemberében vagyunk, és január óta Adolf Hitler Németország kancellárja. Károlyi nemzeti összefogást sürget. Hangsúlyozza, hogy nem pártok és személyek ellen foglal állást, nem is az ideiglenes alkotmányos rend ellen - teszi hozzá oldalvágással a Horthykormányzat, a király nélküli királyság felé -, hanem olyan eszme mellett, amely a magyar nemzet alkotmányából fakad, és a magyar nemzet egészének érdekeit szolgálja. Nemzeti egységet hirdet, és egyöntetű akaratnyilvánítást kíván az alkotmányos élet helyreállításának időpontjára nézve. Nem kétséges, hogy a királyi hatalom visszaállítására gondolt, hiszen a „csonka alkotmány" csak ezáltal válhatik újra teljessé. Károlyi azonban nem marad meg ennél a szigorúan véve jogszerű, de bizonyos értelemben mégis szűk alkotmányjogi szemléletnél. 1933 karácsonyán, a Nemzeti Újságban megjelent ve-